"Itthon" megint átvettük, hogy hova akarok menni, melyik vonattal menjek, milyen útvonalakon. Ezt csak azért teszem, hátha tudnak jobbat, mint amit én előadok.
Szóval, háromig dolgoztam, 4-kor indultam el a pályaudvarra, háromnegyed 5-kor már a Diadalívet néztem.
A Charles de Gaulle-on szálltam le, feljöttem az aluljáróból, és 50 méterre már ott is volt. Egy hatalmas körforgalom közepén áll, tehát jó sokat gyalogoltam, mire a Champs-Élysées-re értem. Csak, hogy lássátok, tényleg ott voltam:
Komolyan mondom ezt az "utcát" nekem találták ki! Nincs olyan márka, ami itt ne lenne. Csak mosolyogtam és tátottam a számat egyszerre! :-)
Természetesen az összes csing-csung (így hívom a Távol-Keletieket) hatalmas Dior, Gucci és LV szatyrokkal mászkáltak, hogy kapják be! :-)
És akkor megláttam Őt élőben:
De azt képzeljétek, hogy nem lehet ám csak úgy bemenni, sorban kell állni a bejáratnál egy elkerített résznél, átvizsgálják a táskát, meg minden. Na, gondolom van olyan vevő, akinek ezeken a procedúrákon nem kell át menni, de akkor is durva!
(Most olvastam itt a sugárúton egy 100 négyzetméteres üzlet bérleti díja 1,5 millió dollar egy évre, de ezt csak a new yorki Fifth Aveneu előzi meg.)
Úgy terveztem elsétálok a Concord Térig, majd vissza a másik oldalon. Csak, hogy mivel készülnek már a Tour de France befutójára (amin természetesen ott leszek), így elég nehézkes volt eljutnom, de megoldottam, igaz egy rendőr sem nézte volna jó szemmel, na meg anyuék se, de inkább nem részletezem. :-)
Szóval a Concorde Tér:
Két oldalról a Tülériák Kertje és Champs-Élysées veszi körül, középen az Obeliszk áll (ez a fura arany tetejű torony-féle). 2 szökőkútja van: egy folyami-egy a tengeri hajózás jelképei, valamint Franciország 8 városának alakjai is itt találhatók. Innen csináltam egy nagyon klassz képet a Diadalívről, és a Champs-Élysées-ről:
Visszafelé ballagva benéztem pár üzletbe, de mindenhol millióan voltak, így egyszerűen nem bírtam megmaradni. Odaértem a Diadalívhez, de még nem akartam hazamenni, így eldöntöttem, hogy igaz messze van, de elmegyek az Eiffel-toronyhoz.
Akkor el kezdett esni az eső, kb. 1 óra kellett mire odasétáltam, bőrig ázva, de kb. 2 percenként jött egy néger pasi, hogy vegyek nála esernyőt, legszívesebben ráordítottam volna: "Most már minek?", de még mindig nem tudok franciául.
Szóval az Eiffel-torony:
Atya.Úr.Isten!!!!!!!!!!!!!!!!!! Gyönyörű, hatalmas, sőt kicsit félelmetesen nagynak tűnik, vagy csak azért mert nincs semmi épület a közelében? Nem tudom, de nagy benyomást tett rajtam. Fel nem lehetett menni, mert eső, meg még így is iszonyat sok ember várt a sorban. Talán holnap megpróbálom megint.
Ezt a hídról fotóztam:
És ekkor kezdődtek a megpróbáltatásaim:
Kerestem a térképen (ami szétszakad, mert teljesen átázott) egy metróállomást, lementem, becsekkoltam (máshogy nem enged át a kapu, elég biztonságos) és sehol nem találtam közvetlen járatot így felszálltam egyre, hogy majd kigondolom hogy legyen ha valami több csomópontos megállónál leszállok, és onnan tovább. Jó, terv mi? Naná, hogy nem jött be! :-)
Először is a metró nem ment tovább az Invalidesnél, mert már késő volt, vagy mi (nem igazán értettem semmit), oké odajött egy pasi, hogy nem megy tovább a vonat (vagyis gondolom, hogy azt mondta, mert franciául beszélt, egy-két angol szót ismert csak: "non la metro"), mindegy, mutogattam neki, hova akarok menni. Erre int, menjek utána, mondom oké, csak nem lesz baj. Elmentünk egy baromi nagy metro térképhez, és kerestük, hogy jutok haza.
Tehát:
Felszálltam a -as metróra, két megállót utaztam a Madelein-ig, ott megkerestem a 14-est és tovább a Chatelet-ig, onnan meg elvileg tudom a további utazást, gondoltam én akkor. Elmondtam millió "Thank You-t, meg Mercy-t" :-).
Hát, hogy ne legyen még vége a megpróbáltatásoknak, kb. 1 órát vártam az A vonalon, de egyik vonat(RER) se ment Croissy-ba, ahova én akartam. Már írtam Kathrinnak egy sms-t, hogy hol vannak, meg van egy kis problémám. Nem írt vissza, így gondoltam felmegyek az információra, valahogy csak kinyögöm, hogy mit akarok, hisz vasárnap már segítettek egyszer. Akkor láttam meg, hogy én az A2-nél vártam, amikor az én vonalam az A1. Hát bassza meg, a térképen csak egy A volt. Lementem a helyes megállóhoz, és már jött is a vonat, én meg haza. Akkor kaptam egy sms-t, hogy a Mekiben vannak a Chmaps-Élysées-n, menjek oda. De akkor már mindegy volt.
Meg különben is ilyet vagy egy amerikai, vagy egy hülye német csinál, nem? Franciaországban egy McDonalds-ban vacsorázni? Amikor annyi minden fincsi van itt. Én speciel állandóan sajtot szek, meg ezek a bagettek, meg a croisson...Hmmmmm. A francia borok, a tészták, jajjjj..... :-)
Amúgy direkt nem akartam velük menni sehova, mert annak semmi értelme, ha csak kocsiból bámulom Párizst, úgy nem érzem meg igazán a hangulatát, így inkább lejárom a lábam, de kicsit franciának érzem magam. :-)
Amúgy tegnap is találkoztam 2 magyar párral. AZ egyik a Diadalívnél volt, fotózkodtak: "menj egy kicsit hátrébb, nem látszik minden". A másik a metróaluljáróba, 2 cigány: "nééézzz má' azt a gyereket, de fekete!" :-)
Még első napon találkoztam egy magyar gyerekcsoporttal, szerintem osztály kirándulás lehetett. Mindegy egyikhez sem mentem oda, mert amikor Osnabrückben meg Antwerpenben találkoztam magyarral, egyikük se nagyon örült nekem. Akkor meg minek, nem?!
Amúgy ma nem mentem sehova, meg tegnapelőtt sem, mert eleve annyira baromira fáj/fájt a lábam, hogy sokat nem tudtam lépni, meg meg is elengedhettem magamnak, mivel túlbuzgó voltam, és több dolgot néztem meg, mint ami terveimben szerepelt.
Szóval holnap Louvre, szombaton Versailles, vasárnap Tour de France, este pedig irány Carolles, azaz Normandia. Az út minimum 4 óra lesz, ha nem több, de már nagyon vágyom látni a partot.
Holnap jelentkezem!
Ja, rakok fel képeket, a többit meg már címkéztem, lehet nézegetni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése