2010. február 22., hétfő

Connival indulunk sétálni...

címmentes

A mai szokás szerint szarul indult...bedöglött a kávégép...mindegy, a teában is van koffein, hát ittam.
Végre Felicitas ment oviba, így az egész délelőttöt Connival töltöttem, elmentünk vásárolni. Vettem pár ajándékot az otthoniaknak (nem részletezem, hátha olvassátok, és nem lenne akkor meglepi).
Utána bementünk egy kávézóba, hogy tudjak kávét inni. Egy tipp: gyerekkel ne menj sütik közelében, mert addig hisztizik, amíg nem veszel neki. Hát vettem. Olyan showt levágott, öröm volt hallgatni, még jó, hogy csak 4-en voltak. De abból kettő megkérdezte, hogy hogy hívják a kisfiút Konrad? Nem: a KISLÁNYT, Constanze-nak hívják! :-)
Hazafelé el is aludt, biztos a sok cukorbeviteltől, amit végülis nem szabadna ennie, de nem mondjuk meg maminak. :-)
Birgit beteg, így ma baromi kiállhatatlan volt! Meg ma is csak leves volt ebédre. Nem bírom felfogni, hogy miért csak levest eszünk. Semmi második, csak leves.
De felhívott ma Frau Gilbeaut, és beszéltünk az új családomról, és ez jó. Már írtam is nekik, kiváncsi vagyok mit válaszolnak. Mondta, hogy végülis két házban fogunk élni, mert fél hónap itt Osnabrück, fél meg Berlin. Ami tök jó, mert Berlinben annyi felfedezni való van, meg hát mégiscsak BERLIN, így nagybetűvel.
És még valami: pont egy hónap múlva megyek haza. Egy hónap múlva ilyenkor már otthon leszek anyuékkal, és eszem a pörköltet, húslevessel, mákosgubával, rakottkrumplival, palacsintával, paprikás krumplival, és a többi, és a többi... :-)

2010. február 21., vasárnap

még hogy jön a tavsz...

Jön a fenéket jön! Tegnap nem csak simán fújt a szél, hanem kész hógolyókat!
Iszonyú hideg van!
Ráadásul olyan rosszul aludtam. Folyton azon agyalok, hogy is legyen ez az új család. Elfogadjam-e őket, vagy várjak egy "nagyobbra, szebbre, jobbra". De azért ez elég durva már, hogy egy levél és egy kép alapján döntök. Ez nem katalógus. Mindenképp szeretnék velük találkozni, lehet írok nekik egy emailt, hogy szombaton találkozzunk a Barcelonában. A szombat úgyis shopping nap, így mindenképpen megyek a városba.
Ha meg túl sokáig várok a válasszal, akkor elkapkodják előlem őket. Aztán már késő bánat...
Megint trombitaszóra ébredtem, anyuka nem volt hajlandó beadni a gyereknek a derekát, amíg Birgitnek hívja, és nem mamának. Ez amúgy olyan furcsa, hogy senki nem hívja az apját Vaternek, az anyját meg Mutternek. Csak mama, és papa. Próbáltam elmagyarázni nekik, hogy az nálunk a nagyszülőt jelenti. És amikor mesélek valamit a mamiról akkor mindig megkérdezik: most melyikről is beszélsz?
A tegnapi program nem jött öszze Ildivel, közbeszólt megint a család. Na most nem az enyém, az övé. De ma, ma végre a szabadnap az szabadnapot jelent! :-)

2010. február 20., szombat

szabadnap, mi?

A mai nap se úgy indult, ahogy kellett volna...
9 körül ébredtem, szokás szerint "trombitaszóra". A hajam égnek állt, felkaptam magamra valamit, és meg se álltam a kávégépig, gyors cigi mellett terveztem a mai napom.
Amit sikeresen kettévágtak, hisz elfelejtették közölni velem, hogy ma igényt tartanak a szolgálataimra. Birgit dolgozott, így én is... Amit igazából nem értek, mert nehogy már az apjuk ne tudjon el lenni velük kettesben. Na mindegy játszottunk, ettünk, játszottunk. Tegnap vettünk egy csomó barkács kelléket, így ma vagdostunk, rajzoltunk, ragasztottunk. Az egész nappali egy hatalmas káosz volt.
Csináltam Flicinek egy új társasjátékot, mert olyan lehetetlen társasai vannak. NA, és azzal játszottunk, nagyon élvezte, Marko meg csinálta a fotókat rólunk ahogy nyuszi, meg béka ugrásban körbeszerencsétlenkedem az asztalt. Na azokat a fotókat én nem akarom látni... :-)
Amikor megjött Birgit, én, mint akit puskából lőttek ki, vonultam is vissza a szobámba. Hisz szabadnapom van, azt csinálok, amit csak akarok.
Most írt Ildi, megyek át hozzá, és jöhet a szokásos esti program: a sorozat maraton. Csak azt még nem tudom ma Szex és New York, vagy Jóbarátok lesz porondon.


Nagyon hideg van oda kinnt, nincs is kedvem kimenni, de legalább süt a nap. Le kéne szoknom a cigiről ilyen hidegben. No meg persze, nem csak a hideg miatt...drága, nagyon.
Na, megyek rágyújtok... :-)

schicki lady :-)

Conni, IMÁDOM!!! :-)

A két Wittstruck lejjányzóóó

Az egyik átokfajzat (Felicitas), na jó imádom ám, de jobban, ha alszik... :-)

Honnan tudni, hogy magyar vagy?

Honnan tudni, hogy magyar vagy?

Amikor több tejfölt használsz, mint ketchupot.

Amikor a paprika legalább olyan fontos mint a só és bors.

Amikor valamelyik rokonod Attila. Vagy József. Vagy János. Vagy László. Vagy István.

Amikor szereted a Túró Rudit, de nem igazán tudod elmagyarázni a külföldieknek, mi a fene az, amíg ki nem próbálták.

Amikor külföldi barátaid megkérdezik, hogy hiszel-e még abban, hogy a Mikulás ajándékot hoz dec. 24-rõl 25-re virradóra, a válaszod némiképp zavart, hiszen a Mikulás nálunk dec. 6-án ajándékoz és amúgy karácsonykor a kis Jézus ajándékoz, és az ajándékok már 24-én este ott vannak.

Amikor nem beszélsz teli szájjal.

Amikor 5 percen keresztül tudsz egy levegõvel káromkodni úgy, hogy nem használod ugyanazt a szót kétszer.

Amikor az eljegyzési gyûrûd az ellenkezõ oldalon viseled.

Amikor a vonat még el sem hagyta az állomást, de te már eszed a szendvicsed (általában egy fél paprika vagy paradicsom van benne) és többnyire rántott hús.

Amikor egy 79 km hosszú tavat Magyar Tengernek hívsz.

Amikor soha nem mész el otthonról vizes hajjal, mert megfázol, és mindig viszed a hajszárítót, ha külföldre mész és megdöbbensz, amikor valakinek nincs legalább egy otthona.

Amikor mindig ugyanazon a helyen, vagy széken foglalsz helyet, még akkor is, ha a terem, szoba üres és a te helyed a szoba végében van.

Amikor tudod mi az a pogácsa/dobos torta/kürtõs kalács/fõzelék/túrógombóc, és szereted is õket.

Amikor sokkal találékonyabb vagy, ami a csalást illeti, bármelyik nemzetnél.

Amikor a Micimackó és a Flinstone család sokkal viccesebb szinkronizálva.

Amikor tudod, hogy a 'rézfánfütyülõ rézangyalát' igazából egy káromkodás.

Amikor van névnapod, és senki nem érti, mire jó az.

Amikor gyümölcsöt használsz leveshez is.

Amikor tudod, hogy minden zseninek vagy hírességnek van magyar kapcsolata, vagy csak szimplán magyar.

Amikor mindenkinek elmondod, hogy a Rubik kocka magyar találmány.

Amikor esküszöl, hogy a fokhagyma és a mézes tea kiûzi belõled a nyavalyát kevesebb, mint egy nap alatt.

Amikor gyerekként folyton répát kellett enned, és arra a kérdésedre, hogy miért, a szüleid azt válaszolták, hogy azért, hogy jobban tudj fütyülni.

Amikor nehéz elmagyarázni, hogy családnév az elsõ helyen van, vagyis ez nem a keresztneved.

Amikor tudod, hogy a vörösbor - kóla kombináció finom, és furcsa, hogy a külföldiek furcsálják.

Amikor boldog szülinapot kívánnak meghúzva a füled.

Amikor termálvíz vagy fürdõ van a városodban, vagy közel hozzá.

Amikor tudod, hogy melyik nemzet adta a legtöbb Nobel-díjast a világnak.

Amikor tudod, mi az a tepertõs pogácsa.

Amikor ha esõben állsz, megnõsz.

Amikor el tudsz beszélgetni idegenekkel a buszon vagy az orvosra várva intim dolgokról, de felháborodsz, ha az anyagi helyzetedrõl érdeklõdnek.

Amikor nem jó a normál méretû párna, mert vagy óriásinak, vagy nagyon kicsinek kell lennie.

Amikor magyarul beszélsz külföldieknek, de lassabban és hangosabban, hogy "értse".

Amikor madártejet eszel desszertnek.

Amikor nem pazarolod az ételt, a maradékot elteszed másnapra.

Amikor a mesék nem úgy végzõdnek, hogy örökké boldogan élnek, hanem hogy boldogan élnek, míg meg nem halnak.

Amikor a nagyid azzal "fenyeget", hogy ne vágj pofákat, mert úgy maradsz.

Amikor saját erõs paprikát termesztesz az udvaron, vagy az erkélyen kis cserépben, hogy garantáld az erõsségét.

Külföldiek nem értik, ha azt ecseteled, hogy ne egyenek görögdinnyét augusztus 15-e után, mert Lõrinc belepisilt.

És hogy ez mennyire igaz. Amikor próbálom elmagyarázni, hogy az itteni paprika nyomába se ér a magyar piros paprikának,

meg hogy a túró lehet édesség is,

amikor rakott palacsintát akarok csinálni, de nem tudok, mert nem ismerik a mákot, amikor ajándékot kapok tőlük a névnapomra, de végülis nem értik miért is adnak, mert ők nem ünneplik,

amikor tényleg tudok úgy káromkodni magyarul, hogy ők tátott szájjal nézik, hogy ennyi szavunk van rá,

amikor, amikor, amikor...még sorolhatnám.

Jó magyarnak lenni, ennyi! :-)

Köszi Petra, bocs, hogy loptam .-)

2010. február 19., péntek

új család a láthatáron

Mai nap? Enyhén szólva hulla vagyok.
Reggel szokás szerint nem szólt az ébresztőm, nem értem mi van ezzel a telefonnal, még jó, hogy Birgittől kaptam egy rádiós ébresztő órát.
Szóval feltápászkodtam, kimentem, hogy megigyam a "turbó" kávémat, és már ott voltak a konyhában. Utálom, ha előbb fenn vannak, mint én. Én ilyenkor reggel nem vagyok képes kommunikálni még az anyanyelvemen sem, nemhogy ÍGY!!
Kiderült a gyerek megint beteg, így nem aludtak semmit éjszaka. Fasza, gondoltam, akkor nekem is jó napom lesz vele.
Kávé megvolt, cigi szintén, indulhat a nap.
Connival séta, kb. 2 órát bolyongtunk, a gyerek el is aludt, nem volt szívem felébreszteni, olyan aranyosan aludt, meg így legalább csendben volt.
Vissza, pelus csere, kaja, kis játék, ebéd, megint játék. És vééééééégre irány Osnabrück!! Elmentünk kávézni, könyvesboltba, Schleckerbe, bankba. Végülis semmi extra, csak jó volt végre kimozdulni. Mivel a héten nem voltam sehol Ildikón kívül.
De holnap megint akarok menni a városba, hisz jön a fizu! :-)
Este kaptam egy levelet Gabitól, a közvetítőmtől, hogy talált nekem egy új családot. Fiatalok, bennt laknak aa belvárosba, még a Neumark is közel van. Apuka karmester, anyuka szintén zenész...hehe, tényleg zenész. :-) Csak hát, április 1.-től kellenék nekik, de akkor még otthon leszek. Meg hát fene tudja az itteniek mit szólnának, ha hamarabb lelépnék.
Mondjuk az nem tetszik, hogy ilyen több családos házban laknak, bár nagyon elképzelni se tudom. Azt írták, 5 hálószoba van, nekem egy külön fürdővel, és az udvarról külön lépcső vezet a szobámba. Ez mondjuk jól hangzik. Esetleg ha buliból jövök haza, nem kell odafigyelnem a settenkedésre. :-) Van egy nagy kert is a házhoz. Csak most azt nem értem, hogy ez most külön van, vagy egybe a többi családéval? Ennek utánajárok mindenképp.
Ildikóval is sétáltunk este egy kicsit, NP és vissza. Azt mondta holnap dolgozik, így úgy néz ki egyedül vágok neki a városnak, sebaj, nem kell alkalmazkodni...ezt már szeretem! Bár jobb lett volna, ha ő is jön, bírom a csajt nagyon!
Megyek, megnézek pár SATC részt, aztán alvás...