Lassan itt vagyok fél éve, vagyis 2 nap múlva lesz, és arra gondoltam írok pár bejegyzést majd összefoglalva.
Először a családról:
Komolyan mondom olyan, mintha otthon lennék. Ők tényleg olyanok, mint egy második család! Na persze, ti otthon, baromira hiányoztok! Csak úgy értem, ők mindent elkövetnek annak érdekében, hogy családtagnak érezzem magam.
A kislány: anyának hív,
a nagyobbik: lerajzol a családi képre,
apuka: ha hoz vacsit a falafelestől, mivel tudja, hogy én nem szeretem, képes elmenni egy másikhoz, hogy olyat vegyen nekem, amit én is szeretek. Na nem azért, megenném én a falafelt, csak nem a kedvencem.
Anyukával: mozizunk, együtt főzünk, együtt takarítunk, együtt vásárolunk, együtt gyereket nevelünk.
Nagyon szeretem őket! El nem tudom mondani mekkora a különbség az Inbal és az ex-Wittstruck család között, ja de mégis: ég és föld! Boldog lehetek, hogy másodjára ilyen jó családot kaptam. És kívánok minden leendő au pairnek, egy ilyen kedves, figyelmes, szerető családot! És ha arra gondolok, hogy én még vissza akartam őket dobni...
Amikor leülünk vacsorázni mindig elmondjuk, hogy kivel mi történt aznap, vacsi előtt megfogjuk egymás kezét, és Noemi énekel egy dalt, és csak utána ehetünk, vacsi után megiszunk egy pohár bort, vagy egy sört. Jó tudom, de nyálas... de én szeretem ezeket! :-) És azt se felejtsük el, hogy még csak 2 és fél hónapja vagyok itt, tehát majdhogynem idegen vagyok még számukra, és mégis feltételek nélkül elfogadnak, sőt szeretnek, ebben biztos vagyok!
Mondjuk a családtagjaikkal nem igazán találkoznak,
hisz Daniel szülei Párizsban laknak, a testvérei New Yorkban.
Kathrin szülei Salzburgban, míg a testvérei Bernben és Bécsben. Barátaik igaz vannak, de jó, ha látják őket évente egyszer. Kicsit úgy is érzem, mintha Kathrin inkább barátnőjének tartana. Kikéri a véleményem mindenről, én őszintén felelek is, átgondolja, és úgy dönt. Ez nagyon jó érzés nekem!
Az előző családnál csak azt éreztem, hogy egy alkalmazott vagyok, akivel néhanapján szóba állnak. Itt valóban a család tagja vagyok!
Tegnap például észrevettem a Nettoban (supermarket) egy magyar bort "Mädchentraub" - "Lányszőlő" volt ráírva a Mátrából. (Apu biztosan tudod melyik szőlő lehet, vagy van olyan, hogy Lányszőlő?) Meg is vettem (1.5 euro volt), és elkortyolgattuk este, közben jókat beszélgettünk. Mondták, hogy most már mindenképpen látogatást tesznek Lajoskomáromban. Elmeséltem nekik apa szőlőjét, a szalonna sütéseket, a fleckeneket, meséltem anya és mama kertjéről, a "buszmegállónkról", a szüretekről, disznóvágásokról. Nagyon érdekesnek találták, szinte csüngtek minden szavamon. Szerintem nekik ez teljesen leképzelhetetlen. Szóval hamarosan velem-ha még itt leszek, vagy nélkülem-ha otthon várom őket, de mennek/jönnek Lajoskomáromba mindenképpen.
A gyerekeket is nagyon szeretem:
Igaz, Yaellel sosem volt gondom, mert egy kis tündér. Imádom! De amióta anyának- "mama" hív, azóta ha akarnám se tudnám levakarni. Ha meglát reggelente, vagy ha nem vagyok velük, akkor 2 óra után, már rohan (na jó, csak mászni tud, de azt gyorsan!) a kezembe, még ha az anyja fogja, akkor is!
Noemit is nagyon szeretem már, igaz kezelhetetlen néha, meg el van kényeztetve, de nem lehet nem szeretni. Iszonyatosan gyorsan tanul, elég neki egyszer elmondanom egy magyar szót, nem felejti el hetek múltán sem. Az "egészségedre"-t tisztábban ejti, mint a szülei, a "Boldog szülinapot" még most is tudja, pedig utoljára talán 2 hete énekeltük. És mindig úgy énekeli, hogy "Boldog szülinapot kedves Gabi", mert eleve úgy terveztük, hogy neki énekeli majd el skypon. Kár, hogy akkor szégyenlős volt! :-)
Danielben egy nagyon munkamániás, a munkájához értő (mint ahogy a kritikusokat olvasom), rengeteget dolgozó, de mégis iszonyat családközpontú embert ismertem meg. Rajongásig szereti a gyerekeit, ahogy a feleségét is. Igazán példa értékű. Néha látom rajta, hogy majd' szétdurran a feje, hogy Kathrin milyen szétszórt, és mindent elfelejt (tényleg mindent, még Daniel szülinapját is), de akkor is türelemmel veszi minden megnyilvánulását. A gyerekekkel nagyon sokat törődik, inkább éjjel nem alszik, és akkor dolgozik, csak hogy a kicsikkel tudjon játszani. Ha hazajövünk pl. egy hét távollét után, ahova ő nem jöhetett, akkor eltűnik a kölkökkel napokra az állatkertbe, a játszótérre, meg ki tudja még hova... :-)
Kathrin egy szuper anya, jó feleség, és egy nagyon jó barátnő is! Számára is a család magasan az első, és ráadásul a szakmájában is elismert zenész. Mégis úgy csinálja a dolgait, hogy a gyerekekre elég ideje legyen. Nagyon sokat lehet vele nevetni, de volt már egyszer, hogy velem együtt sírt, amikor honvágyam volt. Megtesz mindenkiért mindent, iszonyat jószívű, bár kicsit naiv is. AZ, hogy szétszórt, azt annak a számlájára írom, hogy annyi minden jár a fejében, hogy néha azt sem tudja minek álljon neki. :-) Olyan tipikus művészlélek, néha csak néz maga elé, és amikor rákérdezek melyik darab, akkor már mondja is, oda se figyelve, hogy csak ugratom.
Lehet kicsit unalmasra sikeredett ez a bejegyzés, de az igazat írtam, és tényleg nagyon hálás vagyok nekik mindenért!
2010. június 30., szerda
2010. június 28., hétfő
au pair találkozó, nemzetközi barátságkötés
Ilyen jó, mint a tegnapi napom már nagyon régen volt! Örülök nagyon, hogy elmentem. Igaz mind 3 magyar lány visszamondta, hogy jön, de örülök, hogy egyedül is belevágtam.
De kezdjük az elején. Úgy döntöttem, hogy gyalog megyek, fél órát kalkuláltam gyaloglásra a vasútig, hát 20 perc lett belőle. Kiváltottam a jegyeket, csak 19 euro volt. Mivel neten mégsem lehetett megrendelni (bonyolult, nem részletezem), így Kathrin adott 25 eurot, hogy biztos elég lesz, de mivel nem IC-re kértem, így csak 19 volt. Egy órával hamarabb értem Münsterbe, így sétálgattam, kicsit körülnéztem, aztán 2-re vissza a Café 7-be. Elég hülye helyzet volt, mert ugye fogalmam sem volt kit kéne keresnem, és pechemre mindenhol ült egy csapat lány, így dönteni se tudtam, melyik lehet az au pair társaság. És akkor mögöttem jött egy csapat vágott szemű csaj, és hallottam, hogy Frau Gilbeau nevét említik, na utánuk eredtem.
Bemutatkoztam szépen, nagyon kedves volt velem, le is ültetett egy csapat Osnabrückben au pairkedő lányhoz. Nagyon kedvesek voltak, rögötn kaptam egy meghívást koktél partira, de mondtam, hogy mivel most vagyok először itt, megnézném inkább a várost. Így velem tartott 2 afrikai, Sarah és Ingrid. Elmentünk ebbe a bucsu féleségbe. Ott találkoztunk még Pabloval mexikói), aki Ingrid barátja a nyelviskolából. Nagyon jól éreztük magunkat, felültünk az óriáskerékbe, meg egy vízes hullámvasútra is, ahonnan csurom vizesen szálltunk ki. Mindent Pablo fizetett, nagyon rendes volt tőle. :-)
Itt Osnaban lakik méd Liza (görög), Dina (orosz), Jenna (skót), velük majd jövőhét végén találkozom. Nagyon kedvesek amúgy ők is, csak sokat beszélnek angolul, aztán meg bocs,bocs, és elmondják németül is. Azt vettem amúgy észre, hogy alig beszélnek németül, vagyis nem jobban, mint én, szerintem annyira nem is erőltetik, amikor mindenki megérti őket angolul is, akkor minek.
Amúgy beszélgettünk róla, hogy én nemsokára megyek haza. És mondták az afrikai lányok, hogy ők nem tudnak hazamenni, csak ha lejár az egy év. Egyrészt iszonyú költséges (münster-düsseldorf-dubai-johannesburg) a repülő út, másrészt 17 óra, és még pluszban sok papírmunka. De azt mondják talán jobb is, mert nem biztos, hogy visszajönnének. Én azért nem bírnám ki, az biztos. De sajnálom őket!
Mivel nekem este még munka volt, így a lányok vissza kisértek a pályaudvarra, és jöttem is haza.
Amikor kiléptem, csak tátottam a szám, hihetetlen volt, mindenhol emberek, az utcák lezárva. Hatalmas ünneplés! Ültek az út közepén, táncoltak énekeltek, ittak. Odafutottak többen pacsit adni, és csak kiabálták, hogy "nyertünk, nyertünk!". A rendőrök szinte minden utat lezártak, hogy a nép szabadon ünnepelhessen. Nagyon klassz volt!
Gyorsan lezuhiztam, és mentem is Ricáékhoz. Yanneck elaludt, és egész este semmi bajom nem volt vele. Kaptam 30 eurot, pedig csak 20-at kértem, de Rica azt mondta megérdemlem! Hát jó!!!! :-) Fél egyre haza is értem, aludtam talán 4 órát, egyszerűen nem sikerült normálisan elaludnom.
Sarah már el is küldte a képeket tegnapról, fel is raktam őket a picasara, meg még párat Berlinből is. Sajna a gépem nem valami jó, de azért ki lehet venni mi van a képen.
Szóval, nagyon örülök, hogy elmentem! Remélem, ha nem is életre szóló, de legalább barátságot köthetek a lányokkal. Talán bezsebelhetek egy-két meghívást is. Alig várom már , hogy találkozzunk, annyi mindent szeretnék megkérdezni tőlük. Ha kiváncsiak vagytok valamire, írjátok meg, és megkérdem! :-)
Megyek megnézem, hogy pancsolnak a kölkök a medencében. :-)
De kezdjük az elején. Úgy döntöttem, hogy gyalog megyek, fél órát kalkuláltam gyaloglásra a vasútig, hát 20 perc lett belőle. Kiváltottam a jegyeket, csak 19 euro volt. Mivel neten mégsem lehetett megrendelni (bonyolult, nem részletezem), így Kathrin adott 25 eurot, hogy biztos elég lesz, de mivel nem IC-re kértem, így csak 19 volt. Egy órával hamarabb értem Münsterbe, így sétálgattam, kicsit körülnéztem, aztán 2-re vissza a Café 7-be. Elég hülye helyzet volt, mert ugye fogalmam sem volt kit kéne keresnem, és pechemre mindenhol ült egy csapat lány, így dönteni se tudtam, melyik lehet az au pair társaság. És akkor mögöttem jött egy csapat vágott szemű csaj, és hallottam, hogy Frau Gilbeau nevét említik, na utánuk eredtem.
Bemutatkoztam szépen, nagyon kedves volt velem, le is ültetett egy csapat Osnabrückben au pairkedő lányhoz. Nagyon kedvesek voltak, rögötn kaptam egy meghívást koktél partira, de mondtam, hogy mivel most vagyok először itt, megnézném inkább a várost. Így velem tartott 2 afrikai, Sarah és Ingrid. Elmentünk ebbe a bucsu féleségbe. Ott találkoztunk még Pabloval mexikói), aki Ingrid barátja a nyelviskolából. Nagyon jól éreztük magunkat, felültünk az óriáskerékbe, meg egy vízes hullámvasútra is, ahonnan csurom vizesen szálltunk ki. Mindent Pablo fizetett, nagyon rendes volt tőle. :-)
Itt Osnaban lakik méd Liza (görög), Dina (orosz), Jenna (skót), velük majd jövőhét végén találkozom. Nagyon kedvesek amúgy ők is, csak sokat beszélnek angolul, aztán meg bocs,bocs, és elmondják németül is. Azt vettem amúgy észre, hogy alig beszélnek németül, vagyis nem jobban, mint én, szerintem annyira nem is erőltetik, amikor mindenki megérti őket angolul is, akkor minek.
Amúgy beszélgettünk róla, hogy én nemsokára megyek haza. És mondták az afrikai lányok, hogy ők nem tudnak hazamenni, csak ha lejár az egy év. Egyrészt iszonyú költséges (münster-düsseldorf-dubai-johannesburg) a repülő út, másrészt 17 óra, és még pluszban sok papírmunka. De azt mondják talán jobb is, mert nem biztos, hogy visszajönnének. Én azért nem bírnám ki, az biztos. De sajnálom őket!
Mivel nekem este még munka volt, így a lányok vissza kisértek a pályaudvarra, és jöttem is haza.
Amikor kiléptem, csak tátottam a szám, hihetetlen volt, mindenhol emberek, az utcák lezárva. Hatalmas ünneplés! Ültek az út közepén, táncoltak énekeltek, ittak. Odafutottak többen pacsit adni, és csak kiabálták, hogy "nyertünk, nyertünk!". A rendőrök szinte minden utat lezártak, hogy a nép szabadon ünnepelhessen. Nagyon klassz volt!
Gyorsan lezuhiztam, és mentem is Ricáékhoz. Yanneck elaludt, és egész este semmi bajom nem volt vele. Kaptam 30 eurot, pedig csak 20-at kértem, de Rica azt mondta megérdemlem! Hát jó!!!! :-) Fél egyre haza is értem, aludtam talán 4 órát, egyszerűen nem sikerült normálisan elaludnom.
Sarah már el is küldte a képeket tegnapról, fel is raktam őket a picasara, meg még párat Berlinből is. Sajna a gépem nem valami jó, de azért ki lehet venni mi van a képen.
Szóval, nagyon örülök, hogy elmentem! Remélem, ha nem is életre szóló, de legalább barátságot köthetek a lányokkal. Talán bezsebelhetek egy-két meghívást is. Alig várom már , hogy találkozzunk, annyi mindent szeretnék megkérdezni tőlük. Ha kiváncsiak vagytok valamire, írjátok meg, és megkérdem! :-)
Megyek megnézem, hogy pancsolnak a kölkök a medencében. :-)
2010. június 25., péntek
Végre-végre vége ennek a napnak is! :-) És holnap addig alszom, amíg akarok!!! :-)
Mi is történt? Reggel a szokásos, utána szintén, ma rakott krumplit csináltam, úgy, hogy Yael aludt rajtam közben, hát garantálom megnyúlt a karom rendesen, nem semmi meló volt. Enni nem tudtam, mert jöttek is Ildiék, és mentünk a strandra. Nem volt valami nagy szám, de hát legalább pancsiztunk! :-) Ja vettem allergiás bőrre naptejet a gyógyszertárba, és k..rva drága volt, de úgy voltam vele, ha nem lesz tőle bajom, akkor megéri! Benéztünk még Antje szüleihez, aztán siettem haza, mert melóóó...
Gyerekek az elején cukik voltak, de ahogy fáradtak, csak bőgtek...ááááá...Nem értem, ha fáradtak miért nem tudnak aludni, mint minden normális gyerek. Megkönnyítenék mindenki dolgát. Felpakoltam őket, és irány este 10-kor séta, mert inkább a szabadban ordítsanak, mint a négy fal között. Kathrin megtalálva mentünk be a művészbejárón egy partyra, ahol ünnepelték a sikeres előadást. Tök jó volt, egy csomó színész (bár senkit sem ismertem), csak tátogattam a szám! :-) De gyorsan le is léptem, mert baromi fáradt voltam.
Ja, amúgy van még egy munkám! Felhívott Daniel főnökének a felesége, hogy tudnék-e vigyázni a kisfiára, mondom persze. Szóval vasárnap 7-12-ig babysittelek! Csak még ki kell találni mennyit kérjek érte.
Alszok, mert hulla vagyok. ..
Mi is történt? Reggel a szokásos, utána szintén, ma rakott krumplit csináltam, úgy, hogy Yael aludt rajtam közben, hát garantálom megnyúlt a karom rendesen, nem semmi meló volt. Enni nem tudtam, mert jöttek is Ildiék, és mentünk a strandra. Nem volt valami nagy szám, de hát legalább pancsiztunk! :-) Ja vettem allergiás bőrre naptejet a gyógyszertárba, és k..rva drága volt, de úgy voltam vele, ha nem lesz tőle bajom, akkor megéri! Benéztünk még Antje szüleihez, aztán siettem haza, mert melóóó...
Gyerekek az elején cukik voltak, de ahogy fáradtak, csak bőgtek...ááááá...Nem értem, ha fáradtak miért nem tudnak aludni, mint minden normális gyerek. Megkönnyítenék mindenki dolgát. Felpakoltam őket, és irány este 10-kor séta, mert inkább a szabadban ordítsanak, mint a négy fal között. Kathrin megtalálva mentünk be a művészbejárón egy partyra, ahol ünnepelték a sikeres előadást. Tök jó volt, egy csomó színész (bár senkit sem ismertem), csak tátogattam a szám! :-) De gyorsan le is léptem, mert baromi fáradt voltam.
Ja, amúgy van még egy munkám! Felhívott Daniel főnökének a felesége, hogy tudnék-e vigyázni a kisfiára, mondom persze. Szóval vasárnap 7-12-ig babysittelek! Csak még ki kell találni mennyit kérjek érte.
Alszok, mert hulla vagyok. ..
2010. június 24., csütörtök
Kedves pincér, jó szakácsnők, holnap strand!
Ilyen laza napom is régen volt, vagy talán itt még sosem.
Reggeli, utána elmentünk Noemiért az oviba, mert dokihoz kellett vinni, ami baromi messze van gyalog, sebaj elballagtunk. Ott mi elköszöntünk tőlük, és gondoltam mivel alszik a pici, hazajövünk és kifekszek a teraszra olvasgatni. Hát nem telt el 10 perc, hív Kathrin, hogy végeztek. Na mondom hogy-hogy? Hát elnézte az időpontot, és 11 helyett 9-re kellett volna jönni. Hát én nem tudom hogy érthette ezt félre!
Sebaj, akkor gondolkodjunk mi legyen az ebéd. Mondtam, hogy hát együnk gofrit, na jó, vegyünk hozzá cseresznyét. :-) Na de közben kitalálta, hogy inkább üljünk be egy étterembe, így megúszom a sütést. Milyen kedves, megszabadít fél órától. Amúgy nem tudom miért mondja mindig, hogy nincs pénzük, amikor otthagy egy csomó pénzt pl. ma is az étteremben!
Na mindegy, jót bekajáltunk, amikor meg fizetni akart kiderült, hogy itt kártyával nem lehet. Amúgy sosincs készpénze, mindenhol kártyázik, de úgy vettem észre itt elég sokan így csinálják. Én utálok kártyával fizetni, ha lenne se tenném, meg amikor volt is, akkor se tettem. Szóval semmi készpénz, hogy fizetünk. Erre mondja a pincér, mivel már voltak itt többször, így ráérnek később fizetni. Mondom, mivan?????? Hol van még egy ilyen rendes ember????????? Nem akartam elhinni, az tuti, hogy otthon egy étteremben ilyet nem lehet tapasztalni!
Azért csak megcsináltuk ám délután a gofrit, jó sok vaníliafagyival, meg cseresznyés öntetet is csináltam, de vacsizni már nem fogok az tuti! :-) Noemi nagyon édi volt, együtt méricskéltünk, meg együtt csináltuk a mixerrel is. Ilyenkor mindig megállapítja, hogy mi nagyon jó szakácsnők vagyunk! :-)
Holnap megyünk strandra Ildivel, meg Antjeval. Gondolom jönnek a kölkök is. Tehát muszály vennem valami százas faktorszámú napozókrémet, vagy egyszerűen nem merészkedek a napra. Valahogy csak megoldom. De sietni kell haza, mert Kathrin megy Daniel utolsó operájára holnap. Vagyis nem utolsó, csak itt Osnabrückben az a nyáriszünet előtt.
Basszus olyan gyorsan telnek a napok, 2 hét, és már utazunk, aztán már csak 1 hónap, és megyek haza! Vagyis 45 nap! Nem is olyan vészes, mi? :-)
De addig is még Párizs, utána az óceán, még sok is lesz! ÁÁÁÁÁÁÁ, a fenét, alig várom már, hogy a parton lehessek!!!!! :-)))))
Reggeli, utána elmentünk Noemiért az oviba, mert dokihoz kellett vinni, ami baromi messze van gyalog, sebaj elballagtunk. Ott mi elköszöntünk tőlük, és gondoltam mivel alszik a pici, hazajövünk és kifekszek a teraszra olvasgatni. Hát nem telt el 10 perc, hív Kathrin, hogy végeztek. Na mondom hogy-hogy? Hát elnézte az időpontot, és 11 helyett 9-re kellett volna jönni. Hát én nem tudom hogy érthette ezt félre!
Sebaj, akkor gondolkodjunk mi legyen az ebéd. Mondtam, hogy hát együnk gofrit, na jó, vegyünk hozzá cseresznyét. :-) Na de közben kitalálta, hogy inkább üljünk be egy étterembe, így megúszom a sütést. Milyen kedves, megszabadít fél órától. Amúgy nem tudom miért mondja mindig, hogy nincs pénzük, amikor otthagy egy csomó pénzt pl. ma is az étteremben!
Na mindegy, jót bekajáltunk, amikor meg fizetni akart kiderült, hogy itt kártyával nem lehet. Amúgy sosincs készpénze, mindenhol kártyázik, de úgy vettem észre itt elég sokan így csinálják. Én utálok kártyával fizetni, ha lenne se tenném, meg amikor volt is, akkor se tettem. Szóval semmi készpénz, hogy fizetünk. Erre mondja a pincér, mivel már voltak itt többször, így ráérnek később fizetni. Mondom, mivan?????? Hol van még egy ilyen rendes ember????????? Nem akartam elhinni, az tuti, hogy otthon egy étteremben ilyet nem lehet tapasztalni!
Azért csak megcsináltuk ám délután a gofrit, jó sok vaníliafagyival, meg cseresznyés öntetet is csináltam, de vacsizni már nem fogok az tuti! :-) Noemi nagyon édi volt, együtt méricskéltünk, meg együtt csináltuk a mixerrel is. Ilyenkor mindig megállapítja, hogy mi nagyon jó szakácsnők vagyunk! :-)
Holnap megyünk strandra Ildivel, meg Antjeval. Gondolom jönnek a kölkök is. Tehát muszály vennem valami százas faktorszámú napozókrémet, vagy egyszerűen nem merészkedek a napra. Valahogy csak megoldom. De sietni kell haza, mert Kathrin megy Daniel utolsó operájára holnap. Vagyis nem utolsó, csak itt Osnabrückben az a nyáriszünet előtt.
Basszus olyan gyorsan telnek a napok, 2 hét, és már utazunk, aztán már csak 1 hónap, és megyek haza! Vagyis 45 nap! Nem is olyan vészes, mi? :-)
De addig is még Párizs, utána az óceán, még sok is lesz! ÁÁÁÁÁÁÁ, a fenét, alig várom már, hogy a parton lehessek!!!!! :-)))))
2010. június 23., szerda
újabb útiterv
Vacsi betömve (saláta meg jégkrém, szép páros! :-), amit elfelejtettem:
Ismét új terv van, mily' meglepő! :-)
Szóval Júli 9.-én kocsival Berlin, onnan repülővel Stuttgart, majd kocsit bérelünk Margarétáékkal, és irány Passau melletti falucska. Vissza Stuttgart, repcsivel Berlin. Onnan kocsival Köln, ott alszunk Daniel nagynénjénél, majd tovább kocsival Párizs.
Fantasztikusan hangzik, mi? El nem tudom képzelni, hogy fogok ennyit kibírni a gyerekekkel a kocsiban..... :-(
Ismét új terv van, mily' meglepő! :-)
Szóval Júli 9.-én kocsival Berlin, onnan repülővel Stuttgart, majd kocsit bérelünk Margarétáékkal, és irány Passau melletti falucska. Vissza Stuttgart, repcsivel Berlin. Onnan kocsival Köln, ott alszunk Daniel nagynénjénél, majd tovább kocsival Párizs.
Fantasztikusan hangzik, mi? El nem tudom képzelni, hogy fogok ennyit kibírni a gyerekekkel a kocsiban..... :-(
minden ami lemaradt
Hú, most nézem, jó régen nem írtam. Azt sem tudom mi történt, de gyanítom a szokásos semmi.
Na nézzük csak:
A hétvégén mégsem voltam sehol, mert begyulladt ismét a szemem, de vettem a gyógyszertárban egy jó szemcseppet, és már minden oké. A családdal is skypoltam kb. 2 órát, az nagyon jó volt, de gondolom a végére már meguntak.
Vásárolni is voltam, nem költöttem sokat, de így is vettem egy-pár cuccot. I libe dich: H&M! :-)
Aztán a héten is ment minden normálisan, délelőttönként Yael altató séta, ebéd főzés, aztán városban császkálás. Amúgy nagyon élvezem, hogy minden nap felfedezek valami újat Osnabrückben, sosem megyek ugyanazon az útvonalon, így találok mindig valamit, amit megérte keresni! :-)
Noemivel sütöttünk hétvégén gyümölcstortát, nagyon finom lett, hamar be is nyomtuk, pedig elég nagy adagot csináltunk. AMúgy mindig ájuldoznak milyen baromi jól főzök, pedig csak azt dobom össze, ami a hűtőben van és fél óra alatt kész. Látnák akkor, hogy anyu, meg mami hogy tud főzni... :-)
Daniel egyik este odanyom a kezembe 5000 forintot, hogy maradt Magyarországról, és mivel mostanában nem megy, meg nem érdemes beváltani rakjam csak el, mert úgyis csak eltűnne ebben a házban. Mondom ne hülyéskedj már ez pénz, váltasd be. Aztán erősködik, de hát ez milyen kevés, kiröhögnék a bankban. Na mindegy addig noszogattuk a másikat, még a végén el nem rakta. Tudom tudom, én is elrakhattam volna, de akkor sem éreztem úgy, hogy ez így illik. Jó, oké 5000 forintról van szó, de hát az se olyan kevés pénz!
Ma voltunk a nyelvsuliban, írtam egy tesztet, ez alapján mondják majd meg melyik csoportba tartozok. Van 3, az első csoport (A1), ahol olyanok vannak, akik egy kukkot sem tudnak, a második (B1) akik már tudnak, de a nyelvtan még döcög (szerintem ez való nekem), a harmadik (C1) szerintem a nyelvizsgára kacsintóknak való. Volt a tesztnek olyan része, amit gyorsan kapásból jött, de volt olyan is, ami megizzasztott. De nem bánom, ha a legkisebb csoportba is kerülök, ez nem minősít engem, legalább is nem veszem annak. Mert mégiscsak más itt kinnt az alapokról kezdeni, mint otthon. De szerintem meglesz a második szint. Majd meglátjuk. Az órák hetente 3 este 6-9-ig lesznek, és 175 euróba kerül. Az első óra október elsején lesz. Nem tudom a pénzből mennyit áll a család, de nem kötelesek fizetni, csak ha akarják. Meg kell ezt még beszélni. De nagyon várom, hogy kezdődjön, jó lenne sok más nemzetiségű embert megismerni, talán barátságot is kötni, és sok meghívást bezsebelni persze. :-)
Utána elmentünk vásárolni, Kathrin belevette magát, én meg a kölkök után rohangáltam, de azért élveztem, mindig kikéri a véleményem. És most is vett olyan ruhákat, amiket én is a héten, de persze előtte megkérdezte nem baj-e? Mondom persze, hogy nem, ha tetszik neki miért ne?!
Ja, vasárnap megyek Münsterbe az Au Pair találkozóra, és megvették nekem a vonat jegyet, nem engedik, hogy kifizessem, ez nagyon kedves tőlük! :-)
Ildi is végre visszajött, hozott nekem cigit, Balaton szeletet, meg újságokat! Örültem nekik nagyon. És úgy beszéltük meg, hogy itt alszik szombaton, és együtt vonatozunk vasárnap Münsterbe. Ha együtt megyünk akkor csak jó lehet! :-)
Most mennem kell, egy pucér kis fenevad dörömből az ajtómon, hogy "Dóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóriiiiiiiiiiiii, kész a vacsi, gyere!" :-)
Na nézzük csak:
A hétvégén mégsem voltam sehol, mert begyulladt ismét a szemem, de vettem a gyógyszertárban egy jó szemcseppet, és már minden oké. A családdal is skypoltam kb. 2 órát, az nagyon jó volt, de gondolom a végére már meguntak.
Vásárolni is voltam, nem költöttem sokat, de így is vettem egy-pár cuccot. I libe dich: H&M! :-)
Aztán a héten is ment minden normálisan, délelőttönként Yael altató séta, ebéd főzés, aztán városban császkálás. Amúgy nagyon élvezem, hogy minden nap felfedezek valami újat Osnabrückben, sosem megyek ugyanazon az útvonalon, így találok mindig valamit, amit megérte keresni! :-)
Noemivel sütöttünk hétvégén gyümölcstortát, nagyon finom lett, hamar be is nyomtuk, pedig elég nagy adagot csináltunk. AMúgy mindig ájuldoznak milyen baromi jól főzök, pedig csak azt dobom össze, ami a hűtőben van és fél óra alatt kész. Látnák akkor, hogy anyu, meg mami hogy tud főzni... :-)
Daniel egyik este odanyom a kezembe 5000 forintot, hogy maradt Magyarországról, és mivel mostanában nem megy, meg nem érdemes beváltani rakjam csak el, mert úgyis csak eltűnne ebben a házban. Mondom ne hülyéskedj már ez pénz, váltasd be. Aztán erősködik, de hát ez milyen kevés, kiröhögnék a bankban. Na mindegy addig noszogattuk a másikat, még a végén el nem rakta. Tudom tudom, én is elrakhattam volna, de akkor sem éreztem úgy, hogy ez így illik. Jó, oké 5000 forintról van szó, de hát az se olyan kevés pénz!
Ma voltunk a nyelvsuliban, írtam egy tesztet, ez alapján mondják majd meg melyik csoportba tartozok. Van 3, az első csoport (A1), ahol olyanok vannak, akik egy kukkot sem tudnak, a második (B1) akik már tudnak, de a nyelvtan még döcög (szerintem ez való nekem), a harmadik (C1) szerintem a nyelvizsgára kacsintóknak való. Volt a tesztnek olyan része, amit gyorsan kapásból jött, de volt olyan is, ami megizzasztott. De nem bánom, ha a legkisebb csoportba is kerülök, ez nem minősít engem, legalább is nem veszem annak. Mert mégiscsak más itt kinnt az alapokról kezdeni, mint otthon. De szerintem meglesz a második szint. Majd meglátjuk. Az órák hetente 3 este 6-9-ig lesznek, és 175 euróba kerül. Az első óra október elsején lesz. Nem tudom a pénzből mennyit áll a család, de nem kötelesek fizetni, csak ha akarják. Meg kell ezt még beszélni. De nagyon várom, hogy kezdődjön, jó lenne sok más nemzetiségű embert megismerni, talán barátságot is kötni, és sok meghívást bezsebelni persze. :-)
Utána elmentünk vásárolni, Kathrin belevette magát, én meg a kölkök után rohangáltam, de azért élveztem, mindig kikéri a véleményem. És most is vett olyan ruhákat, amiket én is a héten, de persze előtte megkérdezte nem baj-e? Mondom persze, hogy nem, ha tetszik neki miért ne?!
Ja, vasárnap megyek Münsterbe az Au Pair találkozóra, és megvették nekem a vonat jegyet, nem engedik, hogy kifizessem, ez nagyon kedves tőlük! :-)
Ildi is végre visszajött, hozott nekem cigit, Balaton szeletet, meg újságokat! Örültem nekik nagyon. És úgy beszéltük meg, hogy itt alszik szombaton, és együtt vonatozunk vasárnap Münsterbe. Ha együtt megyünk akkor csak jó lehet! :-)
Most mennem kell, egy pucér kis fenevad dörömből az ajtómon, hogy "Dóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóriiiiiiiiiiiii, kész a vacsi, gyere!" :-)
2010. június 17., csütörtök
tali Rékával, fárasztó délután, tervek a szobámra
Szóval ott hagytam abba, hogy talizok Rékával.
A H&M-hez beszéltük meg fél 9-re, pontosak is voltunk, és a focinézés mellett döntöttünk. Réka mutatott egy sörkertet, oda mentünk, Balu a neve. Nagyon jót beszélgettünk, sörözgettünk, és úgy érzem jól kijöttünk. Hívott péntekre meccset nézni, mert azt mondta, ha a németek játszanak ne tudjam meg mi van az utcákon. Szóval velük tartok. Szombaton meg megyünk együtt bulizni, mert megbeszéltem Kathrinnal, hogy nem kell a kölykökkel lennem.
Rékáról egy kicsit: A szegedi egyetemen tanult, ERASMUS-szal jött ki, és hát itt is ragadt 4 éve lassan. :-) Klarinétot tanít különböző zeneiskolákban a környéken. Egy pasival él együtt, akivel csak lakótársak. Nagyon kedves, vicces, életvidám. Jól ki fogunk jönni! :-)
El nem tudom mondani milyen klassz volt egész este csak magyarul fecsegni! Már várom a pénteket is nagyon! Sok barátja van, így azt mondta, hogy unatkozni biztosan nem fogok! Éjfélkörül értem haza, és az a furcsa, hogy igaz városban lakom, meg minden, de egy percig nem volt olyan félelemérzetem, hogy megtámadhatnak, vagy ilyesmi. Otthon gyanítom lett volna. De hát kisebbek a bűnözési mutatók is!
A mai napom nagyon nyugis volt, Yaelivel voltam, aki 2 órát aludt, szóval nyugodtan mászkálhattam össze-vissza. Elmentünk Noemiért is az oviba, tök örült nekünk, meg hát én is annak, hogy így örül. Ebéd után mondtam, hogy én be akarok menni a központba, mondták, hogy ők is jönnek. Aztán az lett a vége hogy 3 órán át csak vásárolgattunk, vagyis Kathrin. Én csak anyunak akartam az ajándékot elintézni a szülinapjára (nem írom le mit, ne is reménykedj anyu! :-). De Kathrin belevette magát a ruharengetegbe. Mondjuk nem bántam, mert legalább ha én is ottvagyok, akkor normális göncöt vesz magának. Vett is két nadrágot, amíg én a gyerekeket hajkurásztam, hogy semmit se tegyenek tönkre. De most végre nyugi van, mert kimentek a kertbe fürödni, ahova én ugye nem mehetek a bőröm miatt. De tényleg nem bánom most, mert elfáradtam!
Ma megbeszéltük, hogy mivel Danielnek jövőhéttől szabadság lesz a színházban, és van már nagy autó is, így végre elmegyünk nekem cuccokat venni a szobámba. Mivel kész tervet készítettem, hogy mit szeretnék, és fel is vázoltam. Csak annyit mondott, ha nem túl drága, akkor oké, megvesszük. Nem tudom mi nekik a drága, de majd próbálok olcsóbbakat választani. Szóval levitetem a hűtőt a szobámból, mert nem használom, csúnya, és sok helyet foglal. Az íróasztal is megy, mert azt se használom, és az is nagy. Helyette egy babzsákfotelt kérek, ami van Noeminek is, tök jó rózsaszín, tehát nekem is kell! Meg hát mondtam nekik, hogy később jó lesz majd Yaelnek, szóval kipipálva! :-) Kapok még egy szép függönyt, mert utálom, hogy az nincs. Oké, ők tudnak nélküle élni, de én ragaszkodom hozzá, rózsaszínre, vagy lilára gondoltam. Meg akarok még egy éjjeli lámpát is. Vagyis olyan nagyot, fehér papírból. Olyan is van a gyereknek, szóval ha neki van én is kapok. Hehe. Szerintem ez nem sok minden, meg úgyis vesz még nekem mást. Szóval jó lesz már kicsit otthonos lesz ez a lyuk!
Holnap folyt. köv.
A H&M-hez beszéltük meg fél 9-re, pontosak is voltunk, és a focinézés mellett döntöttünk. Réka mutatott egy sörkertet, oda mentünk, Balu a neve. Nagyon jót beszélgettünk, sörözgettünk, és úgy érzem jól kijöttünk. Hívott péntekre meccset nézni, mert azt mondta, ha a németek játszanak ne tudjam meg mi van az utcákon. Szóval velük tartok. Szombaton meg megyünk együtt bulizni, mert megbeszéltem Kathrinnal, hogy nem kell a kölykökkel lennem.
Rékáról egy kicsit: A szegedi egyetemen tanult, ERASMUS-szal jött ki, és hát itt is ragadt 4 éve lassan. :-) Klarinétot tanít különböző zeneiskolákban a környéken. Egy pasival él együtt, akivel csak lakótársak. Nagyon kedves, vicces, életvidám. Jól ki fogunk jönni! :-)
El nem tudom mondani milyen klassz volt egész este csak magyarul fecsegni! Már várom a pénteket is nagyon! Sok barátja van, így azt mondta, hogy unatkozni biztosan nem fogok! Éjfélkörül értem haza, és az a furcsa, hogy igaz városban lakom, meg minden, de egy percig nem volt olyan félelemérzetem, hogy megtámadhatnak, vagy ilyesmi. Otthon gyanítom lett volna. De hát kisebbek a bűnözési mutatók is!
A mai napom nagyon nyugis volt, Yaelivel voltam, aki 2 órát aludt, szóval nyugodtan mászkálhattam össze-vissza. Elmentünk Noemiért is az oviba, tök örült nekünk, meg hát én is annak, hogy így örül. Ebéd után mondtam, hogy én be akarok menni a központba, mondták, hogy ők is jönnek. Aztán az lett a vége hogy 3 órán át csak vásárolgattunk, vagyis Kathrin. Én csak anyunak akartam az ajándékot elintézni a szülinapjára (nem írom le mit, ne is reménykedj anyu! :-). De Kathrin belevette magát a ruharengetegbe. Mondjuk nem bántam, mert legalább ha én is ottvagyok, akkor normális göncöt vesz magának. Vett is két nadrágot, amíg én a gyerekeket hajkurásztam, hogy semmit se tegyenek tönkre. De most végre nyugi van, mert kimentek a kertbe fürödni, ahova én ugye nem mehetek a bőröm miatt. De tényleg nem bánom most, mert elfáradtam!
Ma megbeszéltük, hogy mivel Danielnek jövőhéttől szabadság lesz a színházban, és van már nagy autó is, így végre elmegyünk nekem cuccokat venni a szobámba. Mivel kész tervet készítettem, hogy mit szeretnék, és fel is vázoltam. Csak annyit mondott, ha nem túl drága, akkor oké, megvesszük. Nem tudom mi nekik a drága, de majd próbálok olcsóbbakat választani. Szóval levitetem a hűtőt a szobámból, mert nem használom, csúnya, és sok helyet foglal. Az íróasztal is megy, mert azt se használom, és az is nagy. Helyette egy babzsákfotelt kérek, ami van Noeminek is, tök jó rózsaszín, tehát nekem is kell! Meg hát mondtam nekik, hogy később jó lesz majd Yaelnek, szóval kipipálva! :-) Kapok még egy szép függönyt, mert utálom, hogy az nincs. Oké, ők tudnak nélküle élni, de én ragaszkodom hozzá, rózsaszínre, vagy lilára gondoltam. Meg akarok még egy éjjeli lámpát is. Vagyis olyan nagyot, fehér papírból. Olyan is van a gyereknek, szóval ha neki van én is kapok. Hehe. Szerintem ez nem sok minden, meg úgyis vesz még nekem mást. Szóval jó lesz már kicsit otthonos lesz ez a lyuk!
Holnap folyt. köv.
2010. június 15., kedd
unalmas nap, tali Rékával, "szenzációs" új autó
Tegnap hazaért Daniel, mondom neki viccesen "hol az ajándékom?". Ő meg holt komolyan, "ja, hát nem volt időm, majd szerdán veszek neked valamit". hehe, na azért! :-) Csak mert holnap megy megint vissza. Meg mondta, hogy vesz pirospaprikát is, és akkor tudok sok magyar kaját csinálni. Azért a hátsószándék ottvan ám!!!! :-)
Ma nagyon semmilyen napom volt. Mivel megígértem, hogy megint lecsót csinálok, így reggel (ha, 12-kor) elmentem a boltba, vettem paprikát, meg paradicsomot, és nekiálltam főzni. Baromi ízlett nekik ismét, vagyis Daniel most evett először. Folyton azt mondogatták, hogy ez milyen egészséges, mert csak zöldség és tojás.
Amúgy észrevettem a boltban, hogy már olyan vagyok, mint ők, automatikusan keresem a bio feliratot, és csak azt veszem meg. Na ja, erre mondják, hogy a hülyeség ragadós, vagy mi. Mert alapjáraton baromi hülyeségnek tartom ezt a bio mániát. De ezek képesek órákat győzködni egymást, hogy mennyire jó a bio, kész röhej. :-)
Utána vasaltam 4 (!) órát a fene tudja hány mosást megcsináltam, és még marad holnapra is tuti kettő. De aztán vége kifut a ruhahegy. :-) Ilyenkor, ha vasalok mindig nézek valami filmet a nappaliban, álltalában Szex és New Yorkot szoktam, de ma gondoltam valami mást. Daniel mondta nézzem meg a Draculát, mert az annyira jó film. Kb. fél órát bírtam, ez nem nekem való. Maradok a new yorki lányoknál. Jönnek be, hogy na meguntad? Mondom bocsi, de ezt nem bírja a gyomrom. Csak nevetett. :-) Hívtak magukkal, hogy menejk én is az új kocsiért. Udvariasan visszautasítottam. Hát mi a francnak menjek? Csak egy kocsi, amit itthon is meg tudok nézni, ha hozzák. Na szóval egy kicsit másabb mint a Berlingok, magasabb és hosszabb is, talán ez egy másmilyen változata a Caddynek. És mekkora a motorja? 1.4-es, hát ezt nem tom hogy gondolta, amikor mindig annyi cuccal megyünk, meg hát ha a gyerekeket egynek vesszük, akkor is 4 személy. Plusz még vettek hozzá 3 ülést, hogy ha többen utazunk, akkor bele lehet még rakni. Na ez megint baromság szerintem, de hát ők tudják. :-) Ja, meg ezt hallgassátok: olyan nagynak találja az autót (na jó ezt megértem, hogy a Golf után nagy), hogy rendelt a neten, tolató radart!!!! :-)
Ja, arról még nem is meséltem, hogy holnap találkozom Rékával. Ő itt él Osnabrückben, és mostanra hoztuk össze az első találkát. Hívott hétvégére is bulizni, de ha jól emlékszem, Danielnek lesz előadása, és Kathrin meg szeretné nézni, nekem meg maradnak a kölkök.
Először azt akarta, hogy én nézzem meg, ha van kedvem, de mondtam, hogy én inkább a musicalek felé hajlok. És én, mint rendes au pair, felajánlottam, hogy vigyázok a gyerekekre.
Szóval holnap találkozok este Rékával, a hangja alapján kedvesnek tűnik, biztos az életben is az! Holnap kiderül!
Úgy néz ki 23.-án meg megyünk a színházba a Kiss me Kate-re, Daniel kért jegyeket nekem, Ildit, meg Antjét akarom elhívni. Remélem összejön!
Holnap meg bele ismét a "hétköznapokba", lejár a "hétvégém" és megint dolgozok. Alig várom...haha...na persze... :-)
Ma nagyon semmilyen napom volt. Mivel megígértem, hogy megint lecsót csinálok, így reggel (ha, 12-kor) elmentem a boltba, vettem paprikát, meg paradicsomot, és nekiálltam főzni. Baromi ízlett nekik ismét, vagyis Daniel most evett először. Folyton azt mondogatták, hogy ez milyen egészséges, mert csak zöldség és tojás.
Amúgy észrevettem a boltban, hogy már olyan vagyok, mint ők, automatikusan keresem a bio feliratot, és csak azt veszem meg. Na ja, erre mondják, hogy a hülyeség ragadós, vagy mi. Mert alapjáraton baromi hülyeségnek tartom ezt a bio mániát. De ezek képesek órákat győzködni egymást, hogy mennyire jó a bio, kész röhej. :-)
Utána vasaltam 4 (!) órát a fene tudja hány mosást megcsináltam, és még marad holnapra is tuti kettő. De aztán vége kifut a ruhahegy. :-) Ilyenkor, ha vasalok mindig nézek valami filmet a nappaliban, álltalában Szex és New Yorkot szoktam, de ma gondoltam valami mást. Daniel mondta nézzem meg a Draculát, mert az annyira jó film. Kb. fél órát bírtam, ez nem nekem való. Maradok a new yorki lányoknál. Jönnek be, hogy na meguntad? Mondom bocsi, de ezt nem bírja a gyomrom. Csak nevetett. :-) Hívtak magukkal, hogy menejk én is az új kocsiért. Udvariasan visszautasítottam. Hát mi a francnak menjek? Csak egy kocsi, amit itthon is meg tudok nézni, ha hozzák. Na szóval egy kicsit másabb mint a Berlingok, magasabb és hosszabb is, talán ez egy másmilyen változata a Caddynek. És mekkora a motorja? 1.4-es, hát ezt nem tom hogy gondolta, amikor mindig annyi cuccal megyünk, meg hát ha a gyerekeket egynek vesszük, akkor is 4 személy. Plusz még vettek hozzá 3 ülést, hogy ha többen utazunk, akkor bele lehet még rakni. Na ez megint baromság szerintem, de hát ők tudják. :-) Ja, meg ezt hallgassátok: olyan nagynak találja az autót (na jó ezt megértem, hogy a Golf után nagy), hogy rendelt a neten, tolató radart!!!! :-)
Ja, arról még nem is meséltem, hogy holnap találkozom Rékával. Ő itt él Osnabrückben, és mostanra hoztuk össze az első találkát. Hívott hétvégére is bulizni, de ha jól emlékszem, Danielnek lesz előadása, és Kathrin meg szeretné nézni, nekem meg maradnak a kölkök.
Először azt akarta, hogy én nézzem meg, ha van kedvem, de mondtam, hogy én inkább a musicalek felé hajlok. És én, mint rendes au pair, felajánlottam, hogy vigyázok a gyerekekre.
Szóval holnap találkozok este Rékával, a hangja alapján kedvesnek tűnik, biztos az életben is az! Holnap kiderül!
Úgy néz ki 23.-án meg megyünk a színházba a Kiss me Kate-re, Daniel kért jegyeket nekem, Ildit, meg Antjét akarom elhívni. Remélem összejön!
Holnap meg bele ismét a "hétköznapokba", lejár a "hétvégém" és megint dolgozok. Alig várom...haha...na persze... :-)
2010. június 14., hétfő
döglött vasárnap, élettelibb hétfő :-)
Bocsi, hogy nem írtam előbb, de a tegnapi nap nem volt egyszerű, de a lényeg, hogy megint Osnabrückben vagyunk, és maradunk is!!!! Yuhééééé :-)
Szóval dög fáradtak voltunk, csak úgy vánszorogtunk Kathrinnal vasárnap, biztos a heti fáradság jött ki, hisz mind a ketten 7 napot húztunk le egyfolytában.
Reggeliztünk a hotelben, én benyomtam annyi kaját, amennyit csak bírtam, kétszer is visszamentem szedni. :-)
Kitaxiztunk a vonathoz, felcuccoltunk, irány haza. Iszonyat volt az út, nem kaptunk 4 egymás melletti helyet sem, így végigkutattuk a vonatot, hol van szabad hely, ahová egymás mellé lehetne ülni. Brémáig találtunk is, de utána át kellett ülni. Nem volt egyszerű, na. :-)
Ideértünk Osnabrückbe, taxiba be, haza. Iszonyat jó volt lecuccolni, a kölkök el is aludtak hamar, én főztem egy jó erős kávét, amitől úgy bepörögtem, hogy kitakarítottam a szobám, kipakoltam a bőröndöm, meg megcsináltam 2 mosásnyi ruhát. Kathrin csak nézett, hogy mi bajom. :-)
Na, aztán délutánra, mint akit fejbevágtak, csak vánszorogtam, de olyan fáradt voltam, hogy elaludni nem tudtam. Kathrin bement kaját venni a városba, tök rendes volt, hozott a Pizza Hotból két nagy pizzát, sört nekem, magának meg alkoholmentest, desszertnek meg "csokicsodát" csokifagyival. Mire mindet benyomtuk, már csak döglöttünk, meccset néztünk, utána meg be az ágyba.
Nem is kell mondanom, csak dél körül ébredtem fel igazán. Végre jól kialudtam magam!
Kathrin csinált spagettit, aztán mondtam, hogy elmegyek a boltba, veszek pár cuccot. Írtunk listát, mondtam, hogy viszem Yaelt is, legalább tud egy kicsit pihenni.
Mire visszaértem Noemi már aludt a babzsákfotelban, elaludt a drága filmnézés közben. Ja, bocs nem film volt, hanem Figaro házassága című opera. Ezen mindig behalok, hogy mennyire imád a 3 és fél éves operát nézni! :-)
Yaelit óvatosan kiszedtük a tragetuchbl, be az ágyba, Kathrin is mondta, hogy megy aludni, én meg a szobámba, szóval most végre csend van, és nyugalom. Ritka pillanat! :-)
Daniel kb. most száll fel Budapestről, remélem hoz nekem valami magyart!!
Ja, meg megvannak a repjegyeim. Tehát Augusztus 8.-án 13:20-kor szállok fel Párizsból, és fél négyre érek Budapestre!!!!!! Szóval 53 nap, és otthon leszek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-)
Írt Frau Gilbeau, hogy 27.-én lesz Münsterben Au Pair találkozó, mert valami nagy ünnep lesz, olyan bucsu féle, és így összecsődítette a lányokat. Szóval ez lesz az első Au Pair találkozóm, kiváncsi vagyok mi lesz. Majd meglátjuk.
Ja, és még egy új terv. Néha már a tököm kivan, hogy ennyit változtatnak. Szóval kiderült, hogy nem Passauban lesz a koncert júliusban, hanem mellette egy kis faluban, és eléggé necces hogy jutunk oda. Tehát a terv a következő: Kathrin, Yael és én repülünk Salzburgba Kathrin szüleihez, onnan megyünk kocsival majd a koncertre, majd vissza Salzburg, és onnan repülünk Párizsba. Daniel és Noemi meg addigra már ott lesznek, mert ők kocsival mennek.
Ja, nem tudom írtam-e, de Daniel apja, vett a családnak egy kocsit: Volkswagen Caddy. Ugyanaz, mint a mi Berlingonk. Elég praktikus ennek a családnak, mert mindig annyi cuccunk van, hogy ebbe talán majd belefér.
Nem valami szép, iszonyat ronda kék színe van, de egy más színűre kellett volna várni 2 hónapot, és mivel ez ott volt a szalonban, így ez lett megvéve.
A fényképező töltőm Berlinben maradt, így sajna várni kell még a beígért képekre, mert nem tudom feltölteni a picasara, de Julia küldi utánnam, szóval remélem a héten már fel tudom rakni őket.
Végezetül, egy nóta fociláz kedvéért(Revolverheld az együttes neve, az EB-re csinálták még a dalt:
http://www.youtube.com/watch?v=2I2UUj8LXQI
Szóval dög fáradtak voltunk, csak úgy vánszorogtunk Kathrinnal vasárnap, biztos a heti fáradság jött ki, hisz mind a ketten 7 napot húztunk le egyfolytában.
Reggeliztünk a hotelben, én benyomtam annyi kaját, amennyit csak bírtam, kétszer is visszamentem szedni. :-)
Kitaxiztunk a vonathoz, felcuccoltunk, irány haza. Iszonyat volt az út, nem kaptunk 4 egymás melletti helyet sem, így végigkutattuk a vonatot, hol van szabad hely, ahová egymás mellé lehetne ülni. Brémáig találtunk is, de utána át kellett ülni. Nem volt egyszerű, na. :-)
Ideértünk Osnabrückbe, taxiba be, haza. Iszonyat jó volt lecuccolni, a kölkök el is aludtak hamar, én főztem egy jó erős kávét, amitől úgy bepörögtem, hogy kitakarítottam a szobám, kipakoltam a bőröndöm, meg megcsináltam 2 mosásnyi ruhát. Kathrin csak nézett, hogy mi bajom. :-)
Na, aztán délutánra, mint akit fejbevágtak, csak vánszorogtam, de olyan fáradt voltam, hogy elaludni nem tudtam. Kathrin bement kaját venni a városba, tök rendes volt, hozott a Pizza Hotból két nagy pizzát, sört nekem, magának meg alkoholmentest, desszertnek meg "csokicsodát" csokifagyival. Mire mindet benyomtuk, már csak döglöttünk, meccset néztünk, utána meg be az ágyba.
Nem is kell mondanom, csak dél körül ébredtem fel igazán. Végre jól kialudtam magam!
Kathrin csinált spagettit, aztán mondtam, hogy elmegyek a boltba, veszek pár cuccot. Írtunk listát, mondtam, hogy viszem Yaelt is, legalább tud egy kicsit pihenni.
Mire visszaértem Noemi már aludt a babzsákfotelban, elaludt a drága filmnézés közben. Ja, bocs nem film volt, hanem Figaro házassága című opera. Ezen mindig behalok, hogy mennyire imád a 3 és fél éves operát nézni! :-)
Yaelit óvatosan kiszedtük a tragetuchbl, be az ágyba, Kathrin is mondta, hogy megy aludni, én meg a szobámba, szóval most végre csend van, és nyugalom. Ritka pillanat! :-)
Daniel kb. most száll fel Budapestről, remélem hoz nekem valami magyart!!
Ja, meg megvannak a repjegyeim. Tehát Augusztus 8.-án 13:20-kor szállok fel Párizsból, és fél négyre érek Budapestre!!!!!! Szóval 53 nap, és otthon leszek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-)
Írt Frau Gilbeau, hogy 27.-én lesz Münsterben Au Pair találkozó, mert valami nagy ünnep lesz, olyan bucsu féle, és így összecsődítette a lányokat. Szóval ez lesz az első Au Pair találkozóm, kiváncsi vagyok mi lesz. Majd meglátjuk.
Ja, és még egy új terv. Néha már a tököm kivan, hogy ennyit változtatnak. Szóval kiderült, hogy nem Passauban lesz a koncert júliusban, hanem mellette egy kis faluban, és eléggé necces hogy jutunk oda. Tehát a terv a következő: Kathrin, Yael és én repülünk Salzburgba Kathrin szüleihez, onnan megyünk kocsival majd a koncertre, majd vissza Salzburg, és onnan repülünk Párizsba. Daniel és Noemi meg addigra már ott lesznek, mert ők kocsival mennek.
Ja, nem tudom írtam-e, de Daniel apja, vett a családnak egy kocsit: Volkswagen Caddy. Ugyanaz, mint a mi Berlingonk. Elég praktikus ennek a családnak, mert mindig annyi cuccunk van, hogy ebbe talán majd belefér.
Nem valami szép, iszonyat ronda kék színe van, de egy más színűre kellett volna várni 2 hónapot, és mivel ez ott volt a szalonban, így ez lett megvéve.
A fényképező töltőm Berlinben maradt, így sajna várni kell még a beígért képekre, mert nem tudom feltölteni a picasara, de Julia küldi utánnam, szóval remélem a héten már fel tudom rakni őket.
Végezetül, egy nóta fociláz kedvéért(Revolverheld az együttes neve, az EB-re csinálták még a dalt:
http://www.youtube.com/watch?v=2I2UUj8LXQI
2010. június 12., szombat
nyugis péntek, zsúfolt szombat
Péntek:
Már nagyon végét jártam, csak magamban imádkoztam, hogy teljen már el ez a hét...
Eléggé ki voltam a napallergia miatt, szegény gyerekekkel is elég nyűgös voltam, de csak eltelt a délelőtt.
Délután meg jött a felmentőcsapatom! :-)
Elmentünk Daliaval (Daniel testvére), a barátjával Alexissel (félig görög, félig német, de az USA-ban dolgozik, ahogy Dalia is), és Juliaval. Úgy elvoltunk, hogy egészen este 6-ig ottvoltunk az étteremben. Megnéztük a nyitó meccset is, szóval nagyon klassz volt. Utána megnéztük Inbal nagyszülők új lakását. Alexis nagyon jó fej volt, sokat nevettünk. Dalia meg megígérte, hogy hoz nekem Columbia Egyetemes melegítőt, meg pólót, sapkát bögrét. Mert ő ott tanít az egytemen németet. Mondtam neki, hogy Harvardosat akarok, de azt mondta, hogy az kb. onnan 500 km, de szívesen hoz nekem Columbiásat. Szóval karácsonyra már lesz, tök kedves tőle! :-)
Aztán haza, csináltam egy kilo rizsből (komolyan!!!) tejberízst, meg is ették mindet. :-)
Ma reggel már tele volt az utca, meg a környék pavilonokkal, meleg-leszbi felvonulókkal. Jó sok érdekes ember volt, pl. marha sok pasi beöltözött Lady Gaga-nak, csináltam sok képet, majd felrakokm holnap. Sétáltam is egyet a gyerekekkel, addig Kathrin tudott még gyakorolni az esti koncertre.
És ebédre ettünk LÁNGOSt!!!!!! Ki volt írva, hogy "ungarische Spezialität", de egyik pasi se beszélt magyarul, de ettül függetlenül nagyon finom volt. Csodálkoztak, hogy foghagymával, tejföllel és sattal kérem, mert csak olyanok voltak, hogy pl. ananász sonkával feltétnek. Na mindegy, megcsinálták nekem, és mindegyőnk benyomott egy jó nagyot, még Noemi is! :-)
Irány a vonat, 2 óra volt csak az út, de totál tele volt a vonat, szóval nem volt egyszerű!
Lepakoltunk a hotelben, Kathrin már ment is a koncertre, fél 10-re ért vissza, de jól elvoltunk a kölykökkel. Elmentünk vacsizni a Mekibe, meg utána fagyizni. Igaz nincs valami jó idő, de nem hiszem, hogy bajuk lesz a fagyitól. Na, legalább is remélem, hogy nem!! :-)
Töltök majd fel képeket a picasara, de majd csak holnap, mert itt a hotelben nem valami gyors a net. Ja, és a fesztivál fizeti a szobánkat, így most tényleg pofátlanul ehetek-ihatok a minibárból!!!!!!! :-)))))
Holnap írok bővebben, most fáradt vagyok!
Ja, meg beszéltem az otthoniakkal, megint nagyon örültem, szeretlek titeket!!!
Pusziiii
Már nagyon végét jártam, csak magamban imádkoztam, hogy teljen már el ez a hét...
Eléggé ki voltam a napallergia miatt, szegény gyerekekkel is elég nyűgös voltam, de csak eltelt a délelőtt.
Délután meg jött a felmentőcsapatom! :-)
Elmentünk Daliaval (Daniel testvére), a barátjával Alexissel (félig görög, félig német, de az USA-ban dolgozik, ahogy Dalia is), és Juliaval. Úgy elvoltunk, hogy egészen este 6-ig ottvoltunk az étteremben. Megnéztük a nyitó meccset is, szóval nagyon klassz volt. Utána megnéztük Inbal nagyszülők új lakását. Alexis nagyon jó fej volt, sokat nevettünk. Dalia meg megígérte, hogy hoz nekem Columbia Egyetemes melegítőt, meg pólót, sapkát bögrét. Mert ő ott tanít az egytemen németet. Mondtam neki, hogy Harvardosat akarok, de azt mondta, hogy az kb. onnan 500 km, de szívesen hoz nekem Columbiásat. Szóval karácsonyra már lesz, tök kedves tőle! :-)
Aztán haza, csináltam egy kilo rizsből (komolyan!!!) tejberízst, meg is ették mindet. :-)
Ma reggel már tele volt az utca, meg a környék pavilonokkal, meleg-leszbi felvonulókkal. Jó sok érdekes ember volt, pl. marha sok pasi beöltözött Lady Gaga-nak, csináltam sok képet, majd felrakokm holnap. Sétáltam is egyet a gyerekekkel, addig Kathrin tudott még gyakorolni az esti koncertre.
És ebédre ettünk LÁNGOSt!!!!!! Ki volt írva, hogy "ungarische Spezialität", de egyik pasi se beszélt magyarul, de ettül függetlenül nagyon finom volt. Csodálkoztak, hogy foghagymával, tejföllel és sattal kérem, mert csak olyanok voltak, hogy pl. ananász sonkával feltétnek. Na mindegy, megcsinálták nekem, és mindegyőnk benyomott egy jó nagyot, még Noemi is! :-)
Irány a vonat, 2 óra volt csak az út, de totál tele volt a vonat, szóval nem volt egyszerű!
Lepakoltunk a hotelben, Kathrin már ment is a koncertre, fél 10-re ért vissza, de jól elvoltunk a kölykökkel. Elmentünk vacsizni a Mekibe, meg utána fagyizni. Igaz nincs valami jó idő, de nem hiszem, hogy bajuk lesz a fagyitól. Na, legalább is remélem, hogy nem!! :-)
Töltök majd fel képeket a picasara, de majd csak holnap, mert itt a hotelben nem valami gyors a net. Ja, és a fesztivál fizeti a szobánkat, így most tényleg pofátlanul ehetek-ihatok a minibárból!!!!!!! :-)))))
Holnap írok bővebben, most fáradt vagyok!
Ja, meg beszéltem az otthoniakkal, megint nagyon örültem, szeretlek titeket!!!
Pusziiii
2010. június 10., csütörtök
foci láz még mindig, napallergia, cülinapot, buzi felvonulás
A tegnapit folytatva, ma überelték a foci rajongók. Képzeljetek el egy álomszép Lexus terepjárót, hátul sötétített üvegekkel, természetesen feketében...és két baromi nagy zászló lóg a két oldalán, belül a visszapillantón fekete-piros-narancs virágfűzér (de baromi nagy), az oldalsó visszapillantókon meg zokni (nem tudok jobb szót rá) figyel. Hát iszonyú kiábrándító volt, szegény gyönyörű Lexus így elcsúfítva. Amúgy ma láttam az utca takarító kocsin, és a szemetes kocsin is óriás zászlókat. Nagyon odavannak! :-)
Na, a szemem már majdnem teljesen ép, a napallergiám meg terjed. Nem viccelek, már az egész karom a lábfejem, a mellkasom vörös, és hólyagos, viszket, meg fáj egyszerre. Kathrin megunta, hogy csak csúnyabb lesz, így reggel előbb kellett indulni, és frankón nagybevásárlás volt a gyógyszertárban, a meglévő kalciumomon kívül vett még kalcium pezsgőtablettát, gyógyszert, meg krémet is. Nem engedte, hogy kifizessem, pedig otthagyott 40 eurot! Remélem ettől jobb lesz!
Ma is hosszú gatyában, meg két pólóban voltam. Persze Yael össze-vissza vakargatott. Nem tud úgy elaludni, ha a feje nem ér a bőrömhöz. Addig húzkodja, tépegeti a pólóimat, amíg oda nem jut ahova akar. Közben meg vakargat, ami baromira fáj! De hát nem tudok vele mit csinálni.
Ma nagyon aranyosak voltak a kölkök, mondtam nekik, hogy beteg vagyok, és hagyjanak békén, és tök szépen eljátszottak egyedül. :-) Igaz délelőtt megszenvedtem...nagyon meleg volt, és Yael össze-vissza ásítgatott, de nem akart elaludni. Na, nagy nehezen elaludt. Erre Noemi, hogy neki nagyvécézni kell. Na összepakoltam mindent, elindultunk. 20 milliószor megkérdeztem. "biztos kell"? "Biztos, biztos". Talántunk egy wc-t, erre "háááát Dóri én nem értem miért nem jön". Naná csak az volt baja, hogy nem foglalkoztam vele. Húúú, de nagyon felhúztam magam, hogy ezért lótottunk-futottunk annyira gyorsan.
De délután megint mondtam, na most tényleg hagyj, mert nincs erőm semmihez. Eljátszogatott, aztán odaszalad, azt mondja " Dóri, hallgasd csak: Boldog cccccülinapoooooot...". Olyan édi volt, emlékezett a dalra, persze c-vel énekelte, de akkor is tök édi volt tőle, hogy megjegyezte! :-)
Ja, azt még nem is írtam, hogy buzi felvonulás lesz hétvégén, és mivel eléggé a központban lakunk, így itt is lezárnak mindent. Már nagyon nagy a készülődés, kinnt állnak a pavilonok, és az átlagnál is több a homo. Kár, hogy én nem sokat látok majd belőle, pedig szívesen megnézném, biztos jó lesz!
Most elmentek Daliahoz (Daniel huga), nekem nem volt erőm, így hazajöttem. Amúgy tök büszke vagyok magamra, hogy tudom már a tömegközlekedést használni Belrinben. Kathrin adott 10 eurot, hogy vegyek valami vacsit. Szóval ezt vettem: egy cigi, egy sör, meg egy tortilla chips. Na ja, tudom, tudom chipsszel fogyózni? De mivel bio, és nincs benne olaj, azzal álltatom magam, hogy ez csak jó nekem. Na mindegy is, mert Leo most főz nekem vacsit(nem tudom mi lesz, valami vega kaja, gondolom tészta, mert mindig azt csinál :-)), meg hívtak magukkal bulizni, de nincs erőm...
Szóval eszek, oszt alszok...
Na, a szemem már majdnem teljesen ép, a napallergiám meg terjed. Nem viccelek, már az egész karom a lábfejem, a mellkasom vörös, és hólyagos, viszket, meg fáj egyszerre. Kathrin megunta, hogy csak csúnyabb lesz, így reggel előbb kellett indulni, és frankón nagybevásárlás volt a gyógyszertárban, a meglévő kalciumomon kívül vett még kalcium pezsgőtablettát, gyógyszert, meg krémet is. Nem engedte, hogy kifizessem, pedig otthagyott 40 eurot! Remélem ettől jobb lesz!
Ma is hosszú gatyában, meg két pólóban voltam. Persze Yael össze-vissza vakargatott. Nem tud úgy elaludni, ha a feje nem ér a bőrömhöz. Addig húzkodja, tépegeti a pólóimat, amíg oda nem jut ahova akar. Közben meg vakargat, ami baromira fáj! De hát nem tudok vele mit csinálni.
Ma nagyon aranyosak voltak a kölkök, mondtam nekik, hogy beteg vagyok, és hagyjanak békén, és tök szépen eljátszottak egyedül. :-) Igaz délelőtt megszenvedtem...nagyon meleg volt, és Yael össze-vissza ásítgatott, de nem akart elaludni. Na, nagy nehezen elaludt. Erre Noemi, hogy neki nagyvécézni kell. Na összepakoltam mindent, elindultunk. 20 milliószor megkérdeztem. "biztos kell"? "Biztos, biztos". Talántunk egy wc-t, erre "háááát Dóri én nem értem miért nem jön". Naná csak az volt baja, hogy nem foglalkoztam vele. Húúú, de nagyon felhúztam magam, hogy ezért lótottunk-futottunk annyira gyorsan.
De délután megint mondtam, na most tényleg hagyj, mert nincs erőm semmihez. Eljátszogatott, aztán odaszalad, azt mondja " Dóri, hallgasd csak: Boldog cccccülinapoooooot...". Olyan édi volt, emlékezett a dalra, persze c-vel énekelte, de akkor is tök édi volt tőle, hogy megjegyezte! :-)
Ja, azt még nem is írtam, hogy buzi felvonulás lesz hétvégén, és mivel eléggé a központban lakunk, így itt is lezárnak mindent. Már nagyon nagy a készülődés, kinnt állnak a pavilonok, és az átlagnál is több a homo. Kár, hogy én nem sokat látok majd belőle, pedig szívesen megnézném, biztos jó lesz!
Most elmentek Daliahoz (Daniel huga), nekem nem volt erőm, így hazajöttem. Amúgy tök büszke vagyok magamra, hogy tudom már a tömegközlekedést használni Belrinben. Kathrin adott 10 eurot, hogy vegyek valami vacsit. Szóval ezt vettem: egy cigi, egy sör, meg egy tortilla chips. Na ja, tudom, tudom chipsszel fogyózni? De mivel bio, és nincs benne olaj, azzal álltatom magam, hogy ez csak jó nekem. Na mindegy is, mert Leo most főz nekem vacsit(nem tudom mi lesz, valami vega kaja, gondolom tészta, mert mindig azt csinál :-)), meg hívtak magukkal bulizni, de nincs erőm...
Szóval eszek, oszt alszok...
2010. június 9., szerda
mindig beteg, baromi meleg, magyar konyha, Carolles
Jobb a szemem, szarabb az allergiám! :-)
Szóval látni látok, nem is folyik, csak piros, de ezt javulásnak veszem. A kontaktlencsém kidobtam, még szerencse, hogy holnap jár le! Az allergiám meg tényleg szarabb, viszketek, mint egy bolhás kutya :-). Be is dagadt, igaz szedem a gyógyszert, meg kenegetem, de majd csak jobb lesz. Julia rám szólt, hogy hosszú gatya, hosszú ujjú. Szóval rendesen beöltöztem ma. Majd' megdöglöttem!
Baromi meleg volt ma, erős napsütéssel, meg nagyon száraz levegővel. Az egyik játszótéren megnyitottak a szökőkutat, szóval ott pancsoltak ma a kölkök. De nagyon édik voltak ma mindketten, igaz így is hulla vagyok. Yael folyton "mamának-anyának" hív, Kathrin meg szinte mérgesen rászól mindig, hogy ő nem az anyád, én vagyok! Mindegy, én csak nevetek rajta. De hát ha velem többet van a gyerek, szerintem ez természetes. Ma is 10-től voltam velük este 6-ig. Szóval érthető, hogy azt hiszi én vagyok az anyja. Azért vicces! :-)
Ja, tegnap hazaértek Anna Magdalenától, kapott Noemi egy csomó ruhát, frankón két baromi nagy szatyorral, és este 10-kor még divatbemutatózott nekem. Baromi édi volt, mindig kereste, hogy melyik szoknyához melyik blúz illik, meg totyogott még a cipőmben. Azt hittem megzabálom!!! :-) Csak ültünk Juliaval a földön, és néztünk ahogy vágja a pózokat!! :-)
Ma csináltam nekik lecsót, nagyon jól sikerült. Nem gondoltam, hogy így eszik majd. Szegény Leo elég későn ért haza, így neki most nem sok jutott, de megdícsért ő is. Julia büszkén mondta, hogy neki a kedvence a magyar konyha, és már van 4 receptje. Azt hozzá tenném, hogy rakott krumpli (nekik kolbász nélkül csináltam, mert vegák), tejberízs (szerinte az enyém a legfinomabb),palacsinta (amit minden héten kell csinálnom) és lecsó. Na hát ezek alapján kedvence a magyar konyha. :-) Sebaj, azért tök jól esik, hogy így ízlik nekik, amit csinálok!
Holnap megint hosszú nap lesz, de alig várom már, hogy vége legyen a hétnek, mert utána csak a pihi jön, a napi 3 óra munkával. Vagyis annyi se, mert olyankor 10-kor elindulok sétálni Yaellel, elalszik délig, akkor haza, ebédet csinálni, 1-kor meg már szabad vagyok.
Ja, ma megnéztük, hogy hova megyünk nyaralni, íme egy kép róla (Carolleas, Normandia, Franciaország):
Szóval látni látok, nem is folyik, csak piros, de ezt javulásnak veszem. A kontaktlencsém kidobtam, még szerencse, hogy holnap jár le! Az allergiám meg tényleg szarabb, viszketek, mint egy bolhás kutya :-). Be is dagadt, igaz szedem a gyógyszert, meg kenegetem, de majd csak jobb lesz. Julia rám szólt, hogy hosszú gatya, hosszú ujjú. Szóval rendesen beöltöztem ma. Majd' megdöglöttem!
Baromi meleg volt ma, erős napsütéssel, meg nagyon száraz levegővel. Az egyik játszótéren megnyitottak a szökőkutat, szóval ott pancsoltak ma a kölkök. De nagyon édik voltak ma mindketten, igaz így is hulla vagyok. Yael folyton "mamának-anyának" hív, Kathrin meg szinte mérgesen rászól mindig, hogy ő nem az anyád, én vagyok! Mindegy, én csak nevetek rajta. De hát ha velem többet van a gyerek, szerintem ez természetes. Ma is 10-től voltam velük este 6-ig. Szóval érthető, hogy azt hiszi én vagyok az anyja. Azért vicces! :-)
Ja, tegnap hazaértek Anna Magdalenától, kapott Noemi egy csomó ruhát, frankón két baromi nagy szatyorral, és este 10-kor még divatbemutatózott nekem. Baromi édi volt, mindig kereste, hogy melyik szoknyához melyik blúz illik, meg totyogott még a cipőmben. Azt hittem megzabálom!!! :-) Csak ültünk Juliaval a földön, és néztünk ahogy vágja a pózokat!! :-)
Ma csináltam nekik lecsót, nagyon jól sikerült. Nem gondoltam, hogy így eszik majd. Szegény Leo elég későn ért haza, így neki most nem sok jutott, de megdícsért ő is. Julia büszkén mondta, hogy neki a kedvence a magyar konyha, és már van 4 receptje. Azt hozzá tenném, hogy rakott krumpli (nekik kolbász nélkül csináltam, mert vegák), tejberízs (szerinte az enyém a legfinomabb),palacsinta (amit minden héten kell csinálnom) és lecsó. Na hát ezek alapján kedvence a magyar konyha. :-) Sebaj, azért tök jól esik, hogy így ízlik nekik, amit csinálok!
Holnap megint hosszú nap lesz, de alig várom már, hogy vége legyen a hétnek, mert utána csak a pihi jön, a napi 3 óra munkával. Vagyis annyi se, mert olyankor 10-kor elindulok sétálni Yaellel, elalszik délig, akkor haza, ebédet csinálni, 1-kor meg már szabad vagyok.
Ja, ma megnéztük, hogy hova megyünk nyaralni, íme egy kép róla (Carolleas, Normandia, Franciaország):
2010. június 8., kedd
Szusi
Ja, azt kifelejtettem, hogy Julia csinált tegnap Leonak, meg nekem szusit. Féltem megkóstolni, de nagyon finom volt. Veszek majd én is ilyen algalapokat (abba kell betekerni), és csinálok otthon. Szerintem nektek is ízlene! Tudod anyu, hogy milyen finnyás vagyok, szóval elhiheted mekkora meló volt lenyelni az első falat szusit! De megérte, tényleg fincsi!!!
Noemi, Ovónéni leszek, Megint beteg vagyok, Német fociláz
Tegnap nem engedett belépni, szóval bocsi!
Akkor a hétfő:
Ment minden, mint a karikacsapás. 9-kor indulás, délelőtt játszótér, ebéd, megint játszótér, oszt haza. Ebéd közben Noemi kiborított egy nagy pohár tejet Miriaméknál. Kathrin meg csak nevetett, meg mondogatta a gyerekének, hogy semmi baj, semmi baj (na nem mintha lett volna baja)! Én fogtam Carlat (Miriam kislánya), gyorsan benyomtam az apja kezébe, és Miriammal együtt felnyaltunk mindent. Hát basszus nagyon kiakadtam. Én kértem elnézést a gyerek helyében. Milyen már, az anyja annyit se mondott, hogy bocs, nemhogy segített volna?! Hülye németek!!!! Nagyon kiakadtam Kathrinra, de persze nem mondtam neki!!!!!
Ettől eltekintve tök jó nap volt, nem voltak nyűgösek, és mivel megengedtem, hogy mezítláb legyenek a homokozóba (naná, mert én is le akartam venni a cipőm, és ha én leveszem, akkor ők is akarják), és baromi jó volt, egész nap mezítláb!!! :-)
De azt úgy utálom, hogy nem képes egyedül játszani Noemi, vagy más gyerekekkel. Mindig engem kell nyaggatni, néha jól elküldöm magyarul a picsába, aztán persze szép nyugodtan építgetem neki a homokvárakat. Baromira kiakaszt, hogy 4 éves, és még hintázni se tud! Most nem azért, anya én tudtam 4 évesen egyedül hintázni???? Szerintem igen. De nem ám az van, hogy akkor oké, hintázunk, a fenét, nem kell egy perc, és mást akar, utána megint hinta. De mivel nem egyedül vagyunk a játszótéren, más is hintázik, akkor meg nyomja hisztit, üvölt, visít, toporzékol. Én meg hagyom, hát marhára leszarom, nálam nem ér el vele semmit. Olyankor esetleg mondom, hogy akkor "Tschüss!", aztán hopp már talpon is van! hehe :-)
Amúgy már elég jól szót fogad, és nem kezd minden mondatot úgy, hogy "én ezt akarom...", hanem, hogy "Dórrrriiii, én szeretnék..."! Szóval már tudja hol a határ, igaz néha-néha még átlépi. Bezzeg, ha az apjával van, vagy az anyjával, akkor aztán minden felborul, mert ugye mindent szabad. Hiába tanítom meg, erre-arra, abban a pillanatban, hogy jön a szülő visszaváltozik, egy kibaszottul utálatos kis seggdugasszá. Olyankor agyon tudnám vágni!!!!!
Na azért néha baromi édi, tegnap pl elénekelte a Boldog szülinapot angolul, meg németül, meg franciául (ami tuti, hogy csak hablaty volt, de édi tőle), én meg elénekeltem neki magyarul. Néz, azt mondja mégegyszer, és másodszorra már énekelte velem. Azt hittem megzabálom, utána anyukának is elénekelte, és majdnem hibátlanul. Tök örültem neki!!! :-)
A kicsi meg baromi taknyos, sose gondoltam volna, hogy én valaha más gyerek orrát fogom törölgetni, és hogy a zsebeim nem a saját pézsémmel lesznek tele! Komolyan anyu, tényleg ovonő képzőbe kellett volna mennem! Igaz még nem késő, hmmmm???? :-)
Ja ma, ahova szoktunk járni játszzótér, azt ellepték az ovisok. Szóval itt egy csoportban van 8 gyerek, 2 ovónénivel. Nem rossz, mi?! Hozzák őket egy utánfutóval (nem vicc!!), két pad van rajta, középen, mint a hullámvasúton, ilyen lehúzható kis tartóka, és úgy húzzák őket az ovónénik. Baromi vicces! :-)
Na szóval tele volt gyerekkel a játszótér. Ovónénik beültek a kis napozószékükkel (magukkal hozták) a sarokba, gyerek meg játszon. Annyira leszarták őket!!!! Jöttek sorra hozzám játszani, annyi gyereknevet megjegyeztem a végére... Csak úgy odakiáltottak," Dóri, gyereee!!"én meg mentem... Töröltem az orrukat (azt se csinálták meg), ha leestek vígasztaltam, stb. Frankón le se szarták őket! Ha bőgött valamelyik, csak odaszóltak, hogy "ne színészkedj"... Ennyit az ovónőkről, én biztos nem ilyen lennék! Ja, meg volt egy fiatal ovóbácsi is, annyira röhögtem. Na, ő mondjuk játszott a gyerekekkel, a kislányokkal! :-)
Tegnap kijött rajtam a napalergia, Julia megállapította. :-) Ő olyan hipohonder, mint te Ivett! :-)
Szóval Kathrin vett nekem kalcium tablettákat, Julia meg adott krémet, Leo meg elment éjfélkor Julianak meg nekem fagyit venni, a két betegnek (ugye Julianak törött a lába, nekem meg a hülye kiütések). Vett mindkettőnknek vaníliafagyit, eperöntettel, meg fincsi ostyákkal, nagyon finom volt!
Remélem hamar elmúlik ez a hülye napizé, mert baromira viszket, és nem vakarhatom! Mindenhol, ahol ért nap (lábam, karom, mellkasom) totál vörös, és kiütéses, nem valami szép látvány!
Ja, meg mindenhol ilyen szálló virágok vannak, valami fehér izé, és úgy begyulladt a szemem, hogy nem merek kontaktlencsét hordani, totál piros, és zöld izé folyik belőle. Még jó, hogy nem zöld a szeme, mert akkor be lennék sz...rva... :-)
Na, azt még nem is írtam, mekkora fociláz van mindenhol. Ezek nagyon odavannak, hogy németek. Egy csomó kocsin van német zászló, és frankón lobog utánuk, van amelyiken több is, mint egy lakodalmas autó, csak tele német zászlóval. Marha sok ember, már most mezekben, Deutschlan felirítú pólókban, gatyákban, sapkákban, mindenben na! Röhej! Bár lehet, ha a magyarjaink ilyen jók lennének, mi is ezt csinálánk! Olyan kár, hogy nem 2006-ban voltam itt, vagy, hogy nem itt van most a VB!!!!!! Kathrin mesélte, hogy elképzelni se tudom mi volt itt akkor, millió ember, mindeki mezekbe öltözve, minden börszín,ami ugye most is van, csak akkor ez sokkal több volt. Már kinéztem a helyet, ahol fogom nézni. A Kreuzberg strassen van az "olasz főhadiszállás", tuti oda megyek majd. Annyira nincs is messze innen az Eisenacherstrassétól! (Azért írom ki az utcaneveket, hátha meg akarjátok nézni google mapsen). Még jó, hogy elhoztam magammal az olasz mezem (remélem még beleférek:-))!
Ma elég korán végeztem, mert Yukinak (a kvartettből, koreai amúgy, és baromi kedves) programja van délutánra, így csak 10-től volt 2-ig próba. Így Kathrinék elmentek AnnaMagdalenához, én meg maradtam. Ki nem állhatom a kislányát, elkényeztetett kis seggdugasz. Ugyanaz mint Noemi, csak milliószor durvábba! Legaább nyugiba vagyok. Leo a könyvtárban, Julia a tv-nél dolgozik, így egyedül lehetek egy kicsit legalább.
Elterveztem erre a délutánra egy csomó mindent, de nem fogom megcsinálni az tuti a felét se.
El akartam menni a Budapester strassera megnézni, mi van ott magyar, de olyan lusta vagyok, igaz csak 1 km, de akkor is, már megfürödtem, meg napszemcsi nélkül nem megyek ki ilyen erős napsütésbe ezzel a szemmel. Majd legközelebb! Meg megakartam nézni a Motzstrassen a turikat, de most az is kimarad. Szerintem rakok inkább képeket a picasámra, ha mégse, akkor bocs, lusta voltam... :-)
Szép napot!
Akkor a hétfő:
Ment minden, mint a karikacsapás. 9-kor indulás, délelőtt játszótér, ebéd, megint játszótér, oszt haza. Ebéd közben Noemi kiborított egy nagy pohár tejet Miriaméknál. Kathrin meg csak nevetett, meg mondogatta a gyerekének, hogy semmi baj, semmi baj (na nem mintha lett volna baja)! Én fogtam Carlat (Miriam kislánya), gyorsan benyomtam az apja kezébe, és Miriammal együtt felnyaltunk mindent. Hát basszus nagyon kiakadtam. Én kértem elnézést a gyerek helyében. Milyen már, az anyja annyit se mondott, hogy bocs, nemhogy segített volna?! Hülye németek!!!! Nagyon kiakadtam Kathrinra, de persze nem mondtam neki!!!!!
Ettől eltekintve tök jó nap volt, nem voltak nyűgösek, és mivel megengedtem, hogy mezítláb legyenek a homokozóba (naná, mert én is le akartam venni a cipőm, és ha én leveszem, akkor ők is akarják), és baromi jó volt, egész nap mezítláb!!! :-)
De azt úgy utálom, hogy nem képes egyedül játszani Noemi, vagy más gyerekekkel. Mindig engem kell nyaggatni, néha jól elküldöm magyarul a picsába, aztán persze szép nyugodtan építgetem neki a homokvárakat. Baromira kiakaszt, hogy 4 éves, és még hintázni se tud! Most nem azért, anya én tudtam 4 évesen egyedül hintázni???? Szerintem igen. De nem ám az van, hogy akkor oké, hintázunk, a fenét, nem kell egy perc, és mást akar, utána megint hinta. De mivel nem egyedül vagyunk a játszótéren, más is hintázik, akkor meg nyomja hisztit, üvölt, visít, toporzékol. Én meg hagyom, hát marhára leszarom, nálam nem ér el vele semmit. Olyankor esetleg mondom, hogy akkor "Tschüss!", aztán hopp már talpon is van! hehe :-)
Amúgy már elég jól szót fogad, és nem kezd minden mondatot úgy, hogy "én ezt akarom...", hanem, hogy "Dórrrriiii, én szeretnék..."! Szóval már tudja hol a határ, igaz néha-néha még átlépi. Bezzeg, ha az apjával van, vagy az anyjával, akkor aztán minden felborul, mert ugye mindent szabad. Hiába tanítom meg, erre-arra, abban a pillanatban, hogy jön a szülő visszaváltozik, egy kibaszottul utálatos kis seggdugasszá. Olyankor agyon tudnám vágni!!!!!
Na azért néha baromi édi, tegnap pl elénekelte a Boldog szülinapot angolul, meg németül, meg franciául (ami tuti, hogy csak hablaty volt, de édi tőle), én meg elénekeltem neki magyarul. Néz, azt mondja mégegyszer, és másodszorra már énekelte velem. Azt hittem megzabálom, utána anyukának is elénekelte, és majdnem hibátlanul. Tök örültem neki!!! :-)
A kicsi meg baromi taknyos, sose gondoltam volna, hogy én valaha más gyerek orrát fogom törölgetni, és hogy a zsebeim nem a saját pézsémmel lesznek tele! Komolyan anyu, tényleg ovonő képzőbe kellett volna mennem! Igaz még nem késő, hmmmm???? :-)
Ja ma, ahova szoktunk járni játszzótér, azt ellepték az ovisok. Szóval itt egy csoportban van 8 gyerek, 2 ovónénivel. Nem rossz, mi?! Hozzák őket egy utánfutóval (nem vicc!!), két pad van rajta, középen, mint a hullámvasúton, ilyen lehúzható kis tartóka, és úgy húzzák őket az ovónénik. Baromi vicces! :-)
Na szóval tele volt gyerekkel a játszótér. Ovónénik beültek a kis napozószékükkel (magukkal hozták) a sarokba, gyerek meg játszon. Annyira leszarták őket!!!! Jöttek sorra hozzám játszani, annyi gyereknevet megjegyeztem a végére... Csak úgy odakiáltottak," Dóri, gyereee!!"én meg mentem... Töröltem az orrukat (azt se csinálták meg), ha leestek vígasztaltam, stb. Frankón le se szarták őket! Ha bőgött valamelyik, csak odaszóltak, hogy "ne színészkedj"... Ennyit az ovónőkről, én biztos nem ilyen lennék! Ja, meg volt egy fiatal ovóbácsi is, annyira röhögtem. Na, ő mondjuk játszott a gyerekekkel, a kislányokkal! :-)
Tegnap kijött rajtam a napalergia, Julia megállapította. :-) Ő olyan hipohonder, mint te Ivett! :-)
Szóval Kathrin vett nekem kalcium tablettákat, Julia meg adott krémet, Leo meg elment éjfélkor Julianak meg nekem fagyit venni, a két betegnek (ugye Julianak törött a lába, nekem meg a hülye kiütések). Vett mindkettőnknek vaníliafagyit, eperöntettel, meg fincsi ostyákkal, nagyon finom volt!
Remélem hamar elmúlik ez a hülye napizé, mert baromira viszket, és nem vakarhatom! Mindenhol, ahol ért nap (lábam, karom, mellkasom) totál vörös, és kiütéses, nem valami szép látvány!
Ja, meg mindenhol ilyen szálló virágok vannak, valami fehér izé, és úgy begyulladt a szemem, hogy nem merek kontaktlencsét hordani, totál piros, és zöld izé folyik belőle. Még jó, hogy nem zöld a szeme, mert akkor be lennék sz...rva... :-)
Na, azt még nem is írtam, mekkora fociláz van mindenhol. Ezek nagyon odavannak, hogy németek. Egy csomó kocsin van német zászló, és frankón lobog utánuk, van amelyiken több is, mint egy lakodalmas autó, csak tele német zászlóval. Marha sok ember, már most mezekben, Deutschlan felirítú pólókban, gatyákban, sapkákban, mindenben na! Röhej! Bár lehet, ha a magyarjaink ilyen jók lennének, mi is ezt csinálánk! Olyan kár, hogy nem 2006-ban voltam itt, vagy, hogy nem itt van most a VB!!!!!! Kathrin mesélte, hogy elképzelni se tudom mi volt itt akkor, millió ember, mindeki mezekbe öltözve, minden börszín,ami ugye most is van, csak akkor ez sokkal több volt. Már kinéztem a helyet, ahol fogom nézni. A Kreuzberg strassen van az "olasz főhadiszállás", tuti oda megyek majd. Annyira nincs is messze innen az Eisenacherstrassétól! (Azért írom ki az utcaneveket, hátha meg akarjátok nézni google mapsen). Még jó, hogy elhoztam magammal az olasz mezem (remélem még beleférek:-))!
Ma elég korán végeztem, mert Yukinak (a kvartettből, koreai amúgy, és baromi kedves) programja van délutánra, így csak 10-től volt 2-ig próba. Így Kathrinék elmentek AnnaMagdalenához, én meg maradtam. Ki nem állhatom a kislányát, elkényeztetett kis seggdugasz. Ugyanaz mint Noemi, csak milliószor durvábba! Legaább nyugiba vagyok. Leo a könyvtárban, Julia a tv-nél dolgozik, így egyedül lehetek egy kicsit legalább.
Elterveztem erre a délutánra egy csomó mindent, de nem fogom megcsinálni az tuti a felét se.
El akartam menni a Budapester strassera megnézni, mi van ott magyar, de olyan lusta vagyok, igaz csak 1 km, de akkor is, már megfürödtem, meg napszemcsi nélkül nem megyek ki ilyen erős napsütésbe ezzel a szemmel. Majd legközelebb! Meg megakartam nézni a Motzstrassen a turikat, de most az is kimarad. Szerintem rakok inkább képeket a picasámra, ha mégse, akkor bocs, lusta voltam... :-)
Szép napot!
2010. június 6., vasárnap
tegnap, ma
Folytatva tegnapról...
Bocsi, hogy így kiakadtam, de tényleg nagyon szar volt tegnap. Normális esetben csak kibőgtem volna magam, de most hogy tudom, hogy még milyen sok van vissza, baromi nehéz...
El is mente sétálni, meg hát cigit venni. Nem volt nyitva semmi, így kerestem a Google maps-en egy benzinkutat, és elbagtattam (1 km). Hát az utat este fél 12-kor tök sötétben tettem meg, mert járda nem volt a rövidebb úton, csak bicikliút, és azon mentem. A kúton meg egy ablak volt csak mikrofonnal, bemondtam mit akarok, meg adtam a pénzt, ilyen forgótárcsás asztalon, ő meg vissza a pénzt, meg a cigit. vicces volt. :-)
Ma korán keltünk, kocsiba be, irány a vasút. Kurvára utálom már, hogy ilyen kicsi a kocsi, mert alig férek be a két gyerek ülés közé a Golfba. Jó lesz már vesznek újat!! Ja, amúgy nagypapa veszi, mert nincs pénzük, legaláb is Kathrin ezt mondta ma. Na hát tudod mikor hiszem el!!! Költenek tök sok pénzt akkora faszságokra, hogy el se hiszem. Ez a hülye bio mánia...ki vesz meg fél kilo csirkemellet 20 euroért?! Vicces... :-)
Szóval ma játszótér volt a program egész nap. Én hülye felvettem a DKNY ruhám, hát kijött egy csomó szál a csúszdától, tiszta homok, meg ugy lekajálták... :-) Szóval anyu: lesz otthonra egy fűnyírásra alkalmas Donna Karanod! :-) Anyuval is beszéltem, Noemi meg mondta neki, Hogy "Hallo", de többet nem akart. Utánna meg tök boldogan mesélte anyukának, hogy "Beszéltem ám Dóri anyukájával!!!!!" Annyira örült neki!! :-)
Ja, kitaláltam, hogy fogyózok, szóval még drágábbak az ebédeim, még jó, hogy nem én fizetek. :-) Nem eszek semmi szénhidrátot. AZt mondja Kathrin: "ugye tudod, hogy sört se ihatsz". Na mondom, annyira nem fogyózok. Aztán elgondolkodtam...vacsi kimarad, helyette sör. De baromi éhes vagyok, mert olyan jó illatút esznek!! Kiváncsi vagyok meddig bírom! :-)
Lemegyek cigizni, elveszi talán az étvágyat!
Hiányoztok, szeretlek titeket! kÖSZÖNÖM ANYU, MEG NEKED IS ZUZZI!
Bocsi, hogy így kiakadtam, de tényleg nagyon szar volt tegnap. Normális esetben csak kibőgtem volna magam, de most hogy tudom, hogy még milyen sok van vissza, baromi nehéz...
El is mente sétálni, meg hát cigit venni. Nem volt nyitva semmi, így kerestem a Google maps-en egy benzinkutat, és elbagtattam (1 km). Hát az utat este fél 12-kor tök sötétben tettem meg, mert járda nem volt a rövidebb úton, csak bicikliút, és azon mentem. A kúton meg egy ablak volt csak mikrofonnal, bemondtam mit akarok, meg adtam a pénzt, ilyen forgótárcsás asztalon, ő meg vissza a pénzt, meg a cigit. vicces volt. :-)
Ma korán keltünk, kocsiba be, irány a vasút. Kurvára utálom már, hogy ilyen kicsi a kocsi, mert alig férek be a két gyerek ülés közé a Golfba. Jó lesz már vesznek újat!! Ja, amúgy nagypapa veszi, mert nincs pénzük, legaláb is Kathrin ezt mondta ma. Na hát tudod mikor hiszem el!!! Költenek tök sok pénzt akkora faszságokra, hogy el se hiszem. Ez a hülye bio mánia...ki vesz meg fél kilo csirkemellet 20 euroért?! Vicces... :-)
Szóval ma játszótér volt a program egész nap. Én hülye felvettem a DKNY ruhám, hát kijött egy csomó szál a csúszdától, tiszta homok, meg ugy lekajálták... :-) Szóval anyu: lesz otthonra egy fűnyírásra alkalmas Donna Karanod! :-) Anyuval is beszéltem, Noemi meg mondta neki, Hogy "Hallo", de többet nem akart. Utánna meg tök boldogan mesélte anyukának, hogy "Beszéltem ám Dóri anyukájával!!!!!" Annyira örült neki!! :-)
Ja, kitaláltam, hogy fogyózok, szóval még drágábbak az ebédeim, még jó, hogy nem én fizetek. :-) Nem eszek semmi szénhidrátot. AZt mondja Kathrin: "ugye tudod, hogy sört se ihatsz". Na mondom, annyira nem fogyózok. Aztán elgondolkodtam...vacsi kimarad, helyette sör. De baromi éhes vagyok, mert olyan jó illatút esznek!! Kiváncsi vagyok meddig bírom! :-)
Lemegyek cigizni, elveszi talán az étvágyat!
Hiányoztok, szeretlek titeket! kÖSZÖNÖM ANYU, MEG NEKED IS ZUZZI!
2010. június 5., szombat
Rulle: mezítlábas nap :-) nekem már csak 64
Szóval ma "rulléztam"... :-)
Nagyon klassz volt, napoztunk, lábat lógattunk a medencében, elmentünk Jule musical próbájára, vagy mire...
Szóval bereggeliztem, irány Rulle. Mikor odaértem már pancsoltak a medencében, én is gyorsan cipőt le, irány láblógatás. Mivel Ildi déltől szabad volt, így elmentünk az erdőn át (!) egy sörkertbe, megebédeltünk, én ittam egy sört, oszt vissza. Ebben a sörkertben van egy csomó ilyen magas játék, hogy biztosító kötéllel lehet fennt mászkálni, meg "repülni", na én oda biztos nem megyek fel! Ja, és egész nap mezítláb voltunk, ezek a barom németek meg csak néztek, de nem érdekel, jól esett, mondjuk jó fekete lett a talpam. :-)
Játszottunk még a Juleval, meg kifeküdtünk napozni. Ott volt Antje anyukája, Jule, Antje, Lydia és Marcus (a szomszédok). Beszélgettünk, kávézgattunk, utánna elmentünk Jule próbájára. Iszonyat unalmas volt. Én nem értem, mi ilyen korban verseket szavaltunk, ezeknek meg van egy mondta, amit nem is tud megjegyezni. Ráadásul állnak jelmezben a szinpadon egy órát tűző napsütésben. Hát basszus... Azért a magyar kölkök sokkal intelligensebbek, erre mindig rá kell jönnöm. Meg arra is, hogy így nem fogom a gyerekemet nevelni!
Vettünk fagyit Julenak, aztán vissza a házhoz. Ciara (szomszéd kiscsaj) nagyon aranyos volt, amikor meglátott a fagyizoban, felkiálltott, hogy Doriiiiiiiiii! :-) Tök örült nekem, meg én is, hogy ilyen édesen fogad. :-)
Na, utánna még beszélgettünk, Ildi pakolászott mert holnap megy haza, aztán fel a buszra, és jöttem.
Azért kicsit szar, hogy ő megy haza, én meg még nem! Nem akartam neki mondani, mert én ugye kemény gyerek vagyok, nem szomorkodom, de na, azért szar...
De nemsokára én is megyek haza, pontosan: 64 nap múlva, ha minden igaz!!!!!
Nagyon klassz volt, napoztunk, lábat lógattunk a medencében, elmentünk Jule musical próbájára, vagy mire...
Szóval bereggeliztem, irány Rulle. Mikor odaértem már pancsoltak a medencében, én is gyorsan cipőt le, irány láblógatás. Mivel Ildi déltől szabad volt, így elmentünk az erdőn át (!) egy sörkertbe, megebédeltünk, én ittam egy sört, oszt vissza. Ebben a sörkertben van egy csomó ilyen magas játék, hogy biztosító kötéllel lehet fennt mászkálni, meg "repülni", na én oda biztos nem megyek fel! Ja, és egész nap mezítláb voltunk, ezek a barom németek meg csak néztek, de nem érdekel, jól esett, mondjuk jó fekete lett a talpam. :-)
Játszottunk még a Juleval, meg kifeküdtünk napozni. Ott volt Antje anyukája, Jule, Antje, Lydia és Marcus (a szomszédok). Beszélgettünk, kávézgattunk, utánna elmentünk Jule próbájára. Iszonyat unalmas volt. Én nem értem, mi ilyen korban verseket szavaltunk, ezeknek meg van egy mondta, amit nem is tud megjegyezni. Ráadásul állnak jelmezben a szinpadon egy órát tűző napsütésben. Hát basszus... Azért a magyar kölkök sokkal intelligensebbek, erre mindig rá kell jönnöm. Meg arra is, hogy így nem fogom a gyerekemet nevelni!
Vettünk fagyit Julenak, aztán vissza a házhoz. Ciara (szomszéd kiscsaj) nagyon aranyos volt, amikor meglátott a fagyizoban, felkiálltott, hogy Doriiiiiiiiii! :-) Tök örült nekem, meg én is, hogy ilyen édesen fogad. :-)
Na, utánna még beszélgettünk, Ildi pakolászott mert holnap megy haza, aztán fel a buszra, és jöttem.
Azért kicsit szar, hogy ő megy haza, én meg még nem! Nem akartam neki mondani, mert én ugye kemény gyerek vagyok, nem szomorkodom, de na, azért szar...
De nemsokára én is megyek haza, pontosan: 64 nap múlva, ha minden igaz!!!!!
2010. június 4., péntek
Dolgozgatunk, dolgozgatunk...
Mindhárom gyerek alszik: Shelley a kék kabátos (Magareta és Eric kislánya), Noemi, Yael a tragetuchban, Franzi fényképez
meló, hajfestés, fagyizás
Na ma úgy sikerült, hogy sehogyse sikerült... Ejj, de szép magyar mondat lett ez! :-)
Szóval nem mentem Rulleba, helyette jött Ildi. Nem volt szabadnapom, helyette Yaeleztem, meg mostam, főztem.
Tegnap este anyuka még benyögi, hogy ráérek ám 9-kor kelni, mert viszi a gyereket orvoshoz. Nem szóltam semmit, csak magamban: minek keljek kilenckor, ha szabadnapom van?!
Sebaj, kibírom. Sétáltam 2 órát a picivel, megvettem a DM-ben a hajfestékem (mert kitaláltam, hogy ma befestem a hajam), meg vettem salit, meg szemeteszsákot a Nettoban.
Főztem gyorsan tésztát, mert Kathrin már megcsinálta a spagetti szószt, direkt az én kedvemért, tudja, hogy imádom.
Aztán nekiálltunk hajat festeni. Elég vicces volt, összekentük úgy a fürdőszobát, hogy még a csempe a falon, meg az ajtó is totál festékpöttyös volt. Én festettem elől, Kathrin meg hátul. De nagyon klassz lett! Két oldalt vörös melírt is raktunk bele. Eredetileg lilát akartam, de nem volt. Amikor megszárítottam csak kiálltunk a teraszra tükörrel, és csodáltuk. Baromi büszkék voltunk magunkra, mert mindekettőnknek ez volt az első otthoni hajfestés. :-)
Délután jött Ildi, hogy beszéljen MSN-en anyukájával, mert nekik most nincs net. Aztán bementünk fagyizni, én benyomtam 4 gombócot. :-) Utána Ildi szolizott, én meg megvártam kinnt. Odajön egy nagydarab feka csávó, köszön, én meg csak nézem mekkora, aztán mivel nem köszöntem vissza, ment tovább. Ja, most ilyen Afrika 2010 hét van, szóval tele van a város feka pasikkal, de semmi a szebbik fajtából sajna.
Hazajöttem, vacsiztam, kicsit még beszélgettünk Kathrinnal, meg csodálgattuk a délutáni remekművet. :-) Nagyon vicces volt, jövök be, beszélek hozzá, és nem válszol, mondom tovább nem válaszol, erre megfordul, ugrik egyet, és akkor láttam, hogy fülhallgató van rajta. Az a szokása, hogy úgy pakolgat a lakásban, hogy közben hallgatja a Szex és New York részeket, hát haláli volt. :-)
Holnap megyek Rulleba, mostmár biztos. És holnap legalább 10-ig alszok!!!!!!
Szóval nem mentem Rulleba, helyette jött Ildi. Nem volt szabadnapom, helyette Yaeleztem, meg mostam, főztem.
Tegnap este anyuka még benyögi, hogy ráérek ám 9-kor kelni, mert viszi a gyereket orvoshoz. Nem szóltam semmit, csak magamban: minek keljek kilenckor, ha szabadnapom van?!
Sebaj, kibírom. Sétáltam 2 órát a picivel, megvettem a DM-ben a hajfestékem (mert kitaláltam, hogy ma befestem a hajam), meg vettem salit, meg szemeteszsákot a Nettoban.
Főztem gyorsan tésztát, mert Kathrin már megcsinálta a spagetti szószt, direkt az én kedvemért, tudja, hogy imádom.
Aztán nekiálltunk hajat festeni. Elég vicces volt, összekentük úgy a fürdőszobát, hogy még a csempe a falon, meg az ajtó is totál festékpöttyös volt. Én festettem elől, Kathrin meg hátul. De nagyon klassz lett! Két oldalt vörös melírt is raktunk bele. Eredetileg lilát akartam, de nem volt. Amikor megszárítottam csak kiálltunk a teraszra tükörrel, és csodáltuk. Baromi büszkék voltunk magunkra, mert mindekettőnknek ez volt az első otthoni hajfestés. :-)
Délután jött Ildi, hogy beszéljen MSN-en anyukájával, mert nekik most nincs net. Aztán bementünk fagyizni, én benyomtam 4 gombócot. :-) Utána Ildi szolizott, én meg megvártam kinnt. Odajön egy nagydarab feka csávó, köszön, én meg csak nézem mekkora, aztán mivel nem köszöntem vissza, ment tovább. Ja, most ilyen Afrika 2010 hét van, szóval tele van a város feka pasikkal, de semmi a szebbik fajtából sajna.
Hazajöttem, vacsiztam, kicsit még beszélgettünk Kathrinnal, meg csodálgattuk a délutáni remekművet. :-) Nagyon vicces volt, jövök be, beszélek hozzá, és nem válszol, mondom tovább nem válaszol, erre megfordul, ugrik egyet, és akkor láttam, hogy fülhallgató van rajta. Az a szokása, hogy úgy pakolgat a lakásban, hogy közben hallgatja a Szex és New York részeket, hát haláli volt. :-)
Holnap megyek Rulleba, mostmár biztos. És holnap legalább 10-ig alszok!!!!!!
2010. június 3., csütörtök
irány Mainz, irány Osnabrück
Mivel nem volt net a hotelben, így csak most írok. Vagyis volt, csak jó drága. A hallban néztem csak meg az emailjeimet tegnap, oszt ennyi.
Na szóval, vonatoztunk Frankfurtig 4 órát, onnan Mainzig még egyet. Viszonylag tűrhető volt az út. Egy kabinban ültük Margaretaval, meg Shellye-vel, meg Franzival. A fiúk meg egy másikban. De ha megkérdeznek előtte, biztos hogy én is szívesebben ültem volna a másikba. :-)
jöttek Eric zenésztársai is. Chris, amerikai (elég viccesen beszél németül) nagybőgővel, Khelle (finn) szaxofonnal, és Michael a klarinéttal. Jobb volt így, mert tudtak segíteni a cuccokkal. Így is úgy vonultunk, mint egy vándorcirkus, mindenkinél volt minimum 20 táska. :-)
Amúgy Eric nyert valami elég nagy Jazz díjat, szóval ilyen "gratulálok koncert volt".
A hotel megint nagyon szép volt, és tök jó volt, hogy Franzi is jött Shelleyre vigyázni, mert így nem volt annyira unalmas nekem. 10-re értek vissza a hotelbe Margareta és Kathrin, utána Franzi átjött a szobámba (mert nekem dohányzó szobám volt), benyomtunk 2 üveg bort, meg beszélgettünk 2-ig. Tök jó volt, kitárgyaltuk, hogy Kathrin milyen hülye módon neveli a gyerekeit. Meg megkérdeztem tőle, hogy amikor kicsi volt, ő is csak heti egyszer fürdött-e. Azt mondta igen, de itt ez a normális. :-)
Visszafele is az út 4 óra volt, de baromi szar volt. Totál tele volt a vonat, valami ünnepnap van, így mindenki úgy döntött, hogy utazik. Én baromi fáradt voltam, próbáltam aludni, de egy-két kezecske mindig letaperolta a lábam, mert naná, hogy velem akarnak játszani...
Szóval most hullafáradtan döglődök, és sört iszok...tudom, csak fél öt, de baromira megérdemlem!!!!!!
Holnap megyek Rulléba Ildihez, mert vasárnap repül haza, és búcsúzkodunk egy kicsit.
Azt hiszem lefekszem aludni...
Na szóval, vonatoztunk Frankfurtig 4 órát, onnan Mainzig még egyet. Viszonylag tűrhető volt az út. Egy kabinban ültük Margaretaval, meg Shellye-vel, meg Franzival. A fiúk meg egy másikban. De ha megkérdeznek előtte, biztos hogy én is szívesebben ültem volna a másikba. :-)
jöttek Eric zenésztársai is. Chris, amerikai (elég viccesen beszél németül) nagybőgővel, Khelle (finn) szaxofonnal, és Michael a klarinéttal. Jobb volt így, mert tudtak segíteni a cuccokkal. Így is úgy vonultunk, mint egy vándorcirkus, mindenkinél volt minimum 20 táska. :-)
Amúgy Eric nyert valami elég nagy Jazz díjat, szóval ilyen "gratulálok koncert volt".
A hotel megint nagyon szép volt, és tök jó volt, hogy Franzi is jött Shelleyre vigyázni, mert így nem volt annyira unalmas nekem. 10-re értek vissza a hotelbe Margareta és Kathrin, utána Franzi átjött a szobámba (mert nekem dohányzó szobám volt), benyomtunk 2 üveg bort, meg beszélgettünk 2-ig. Tök jó volt, kitárgyaltuk, hogy Kathrin milyen hülye módon neveli a gyerekeit. Meg megkérdeztem tőle, hogy amikor kicsi volt, ő is csak heti egyszer fürdött-e. Azt mondta igen, de itt ez a normális. :-)
Visszafele is az út 4 óra volt, de baromi szar volt. Totál tele volt a vonat, valami ünnepnap van, így mindenki úgy döntött, hogy utazik. Én baromi fáradt voltam, próbáltam aludni, de egy-két kezecske mindig letaperolta a lábam, mert naná, hogy velem akarnak játszani...
Szóval most hullafáradtan döglődök, és sört iszok...tudom, csak fél öt, de baromira megérdemlem!!!!!!
Holnap megyek Rulléba Ildihez, mert vasárnap repül haza, és búcsúzkodunk egy kicsit.
Azt hiszem lefekszem aludni...
2010. június 1., kedd
nap rutin,Hilton, Inbal család
A mai nap simaliba volt, mégis hulla vagyok.
Reggel jött nagymama (továbbiakban Helga, kérte, hogy tegezzem, 70 éves, de letagathatna egy 20-ast minimum), hogy akkor itt marad végig segíteni. Yaeli nyűgös volt, így elvittem sétálni, 10 perc után már aludt is, addig bolyongtam, amíg ki nem lyukadtam a Potsdamer Platz-on, ami iszonyat gyönyörű, és tele van szuper üzletekkel. Bementem egy szuvenír boltba is, annyi hülyeséget lehet venni. Lehet onnan kapjátok majd az ajándékaitokat. :-)
Délután meg elmentünk kávézni, Helga hívott meg, amíg a próba tartott. Nagyon kedves volt végig, tervezgettük, hogy mit nézek majd meg Párizsba, ha megyünk hozzájuk. Tök jó, hogy lesz rá 2 hetem is. Mondta, hogy nyugodtan csináljak egy tervet, mert ők is ott lesznek, és nem kell sokat a gyerekkel lennem. yuhhhéééééé :-)
Próba vége, vissza, befeküdtem megint a Princessin Lillifee habfürdőbe, annnnnyira jó volt megint, csak ellazultam egy órácskára. Utána próbáltam aludni, de jött haza Julia, és inkább vele voltam. Szegénynek mára ígérték be, hogy leveszik a gipszet, de még két hetet ráhúztak neki.
Jött az anyukája is, Serena, akinek be nem áll a szája, baromi nehéz követni, egy csomószor visszakérdeztem, hogy tessék? Mivel ők elég délen laknak, teljesen más a kiejtése is, szóval nehéz vele beszélgetni, de nagyon aranyos. Meghívott hozzájuk, ha van kedvem egy hétre. Hát kedvem az van, mondtam, hogy viszem az anyukámat meg az apukámat is. Azt mondta jó ötlet, majd menjünk októberben, és mehetünk az October Fest-re. Megdumáltuk!!!! :-)
Ja, mivel Helga meghívott vacsorára, így nem kellett kiharcolnom a Hilton látogatást, hanem magától jött. :-)
Szóval kicsíptem magam, és mentünk vacsizni. Hát kívülről nem nagy szám, de anyám belülről milyen gyönyörűűű...Annyira nem is drága, az én kajám volt 20 euro azt hiszem. Mivel nagyon kevés lehetőség volt (nem is értem miért), így rántott húst ettem, krumplisalátával. Tudom, tudom, azt otthon is lehet enni, de basszus, itt ezek nem csinálnak, és már nem ettem 2 hónapja rántotthúst, szar ám, na! :-) Meg ittam egy pohár nagyon fincsi fehér bort.
Találkoztam Daniel apukájával is, Eliahuval, nagyon aranyos, azt mondja nekem magyarul: "igazamvan", meg hogy "jöttem az órájára tanár úr". Na hogy ezeket hol tanulta meg....de vicces volt. :-)
Itt volt Dalia is, Daniel húga. Ő New Yorkban lakik, az egyetemen tanít németet, meg írja a disszertációját is, csak nyaranta jön haza, vagyis Berlinben, mert Párizsba csak pár hétre megy. Ő annnnnyira aranyos!!!! Sokat nevettünk, tényleg baromi kedves. Na ő speciel nem hívott meg New Yorkba, de még dolgozom az ügyön. :-)
Holnap fél 9-kor indul a vonatunk Mainzbe, 5 óra az út. A taxi jön fél8-ra, ami azt jelenti, hogy fél 7-kor kelek, ami azt jelenti.........Jó éjszakát!!!!
Reggel jött nagymama (továbbiakban Helga, kérte, hogy tegezzem, 70 éves, de letagathatna egy 20-ast minimum), hogy akkor itt marad végig segíteni. Yaeli nyűgös volt, így elvittem sétálni, 10 perc után már aludt is, addig bolyongtam, amíg ki nem lyukadtam a Potsdamer Platz-on, ami iszonyat gyönyörű, és tele van szuper üzletekkel. Bementem egy szuvenír boltba is, annyi hülyeséget lehet venni. Lehet onnan kapjátok majd az ajándékaitokat. :-)
Délután meg elmentünk kávézni, Helga hívott meg, amíg a próba tartott. Nagyon kedves volt végig, tervezgettük, hogy mit nézek majd meg Párizsba, ha megyünk hozzájuk. Tök jó, hogy lesz rá 2 hetem is. Mondta, hogy nyugodtan csináljak egy tervet, mert ők is ott lesznek, és nem kell sokat a gyerekkel lennem. yuhhhéééééé :-)
Próba vége, vissza, befeküdtem megint a Princessin Lillifee habfürdőbe, annnnnyira jó volt megint, csak ellazultam egy órácskára. Utána próbáltam aludni, de jött haza Julia, és inkább vele voltam. Szegénynek mára ígérték be, hogy leveszik a gipszet, de még két hetet ráhúztak neki.
Jött az anyukája is, Serena, akinek be nem áll a szája, baromi nehéz követni, egy csomószor visszakérdeztem, hogy tessék? Mivel ők elég délen laknak, teljesen más a kiejtése is, szóval nehéz vele beszélgetni, de nagyon aranyos. Meghívott hozzájuk, ha van kedvem egy hétre. Hát kedvem az van, mondtam, hogy viszem az anyukámat meg az apukámat is. Azt mondta jó ötlet, majd menjünk októberben, és mehetünk az October Fest-re. Megdumáltuk!!!! :-)
Ja, mivel Helga meghívott vacsorára, így nem kellett kiharcolnom a Hilton látogatást, hanem magától jött. :-)
Szóval kicsíptem magam, és mentünk vacsizni. Hát kívülről nem nagy szám, de anyám belülről milyen gyönyörűűű...Annyira nem is drága, az én kajám volt 20 euro azt hiszem. Mivel nagyon kevés lehetőség volt (nem is értem miért), így rántott húst ettem, krumplisalátával. Tudom, tudom, azt otthon is lehet enni, de basszus, itt ezek nem csinálnak, és már nem ettem 2 hónapja rántotthúst, szar ám, na! :-) Meg ittam egy pohár nagyon fincsi fehér bort.
Találkoztam Daniel apukájával is, Eliahuval, nagyon aranyos, azt mondja nekem magyarul: "igazamvan", meg hogy "jöttem az órájára tanár úr". Na hogy ezeket hol tanulta meg....de vicces volt. :-)
Itt volt Dalia is, Daniel húga. Ő New Yorkban lakik, az egyetemen tanít németet, meg írja a disszertációját is, csak nyaranta jön haza, vagyis Berlinben, mert Párizsba csak pár hétre megy. Ő annnnnyira aranyos!!!! Sokat nevettünk, tényleg baromi kedves. Na ő speciel nem hívott meg New Yorkba, de még dolgozom az ügyön. :-)
Holnap fél 9-kor indul a vonatunk Mainzbe, 5 óra az út. A taxi jön fél8-ra, ami azt jelenti, hogy fél 7-kor kelek, ami azt jelenti.........Jó éjszakát!!!!
taxizás, mozi: SZEX AND THE CITY
Hááát, a tegnapi nap elég zsúfolt volt.
Kezdődött azzal, hogy egész este szakadt az eső, és reggel is. Így a gyerekekkel nincs valami sok lehetőség, mondtam Kathrinnak, hogy bemetrózunk a belvárosba, ott tudok több játszóházat, ami fedett. Na, az úgy nem lesz jó, mert nehéz a babakocsival, menjetek taxival.
Jó, akkor taxi. Rendelt egyet, becuccoltam a gyerekeket, mondtam, hogy akkor Wilhelmsdorfer Strasse, bitte. Az hol van? Basszus, elmondtam, hogy Charlottenburg (a kerület neve, vagy mi), oké, tudom. De közben még kérdezgetett, hogy merre, hát mondom fogalmam sincs, érthető módon metróról nem valami jó a rálátás az utcákra. :-)
Elmesélte az egész életét, meg kérdezgetett megállás nélkül, ja török volt a pasi. Itt szinte az összes taxisofőr külföldi.
Nagynehez odaértünk, fizettem (13 euro), gyerekeket játszóházba, egy óra múlva kitálta Noemi, hogy éhes, akkor vegyünk enni. Kiértünk, nem kellett 5perc, már aludt, kicsi egy fél órával később. Beültem az Árkádba, kölykök aludtak, én meg teázgattam. Végigaludtak 2 órát, szóval tök jó volt. Hamar elment az idő, mert egykor már indulni akartam, felhívtam anyukát, hogy megy ez metróval is, na oké, akkor gyertek metróval.
Addigra felébredtek, vettem nekik croassoint, hazametróztunk. Csináltam ebédet, jött a nagymami is, Kathrint meg hívta Ali, hogy újra kéne venni egy darabot. Szóval irány a Stúdió, mi maradtunk.
Ja, Helgaval (nagymami9 megbeszéltem, hogy ha Párizsban leszünk, akkor kivisz Disney Landba kocsival, és lesz egy egész napom ott!!!!! Már alig várom!!!
Elmentem a boltba a kicsivel, el is aludt, visszaértem Leo épp csinálta a vacsit, mondta, hogy nekem is csinál, egyek. Hát természetesen tészta volt. Ők Juliaval vegák, tehát mindig szinte tésztát esznek. Amúgy a gyerek ha elalszik, akkor nem tudok vele normálisan leülni, mert akkor tuti felébred, tehát vagyok mászkálok, vagy szinte fekszek. Most lefeküdtem a kanapéra, laptop a karfán, és így elvoltam. Gyerek felébredt, anyuka haza. Mondta, hogy mivel én úgy is moziba megyek, ő akkor elmennek a Hiltonba vacsizni. Na oké. Amúgy mellékesen megjegyzem, néha mehetnének akkor is a Hiltonba, amikor én is tudok menni, mert megnézném!
Szóval Juliaval, meg Leoval maradtunk, és élveztük a csendet, miközben vacsizuznk.
Megtárgyaltuk, hogy milyen jó, hogy lemondott az elnökük, igaz nem értettem mindent, hogy miért mondott le, túl sok volt a bonyolult szó. Meg mondták, hogy nem tudják elképzelni, hogy bírom elviselni Noemit a visításával, mert ők egy nap után már kivannak. Hát mondom, nevelem, nevelm, de néha legszívesebben fejbelőném. :-)
Utánna kerestünk mozit, megjöttek Julia szülei, így tudtuk kocsival menni. Egy kicsi moziba mentünk itt a közelben, elég olcsó is volt. Öt és fél euro volt a jegy, vettem még egy sört, meg M &M-et, amit M und M-nek kell itt mondani. Hát jót röhögtem, elképzeltem, hogy otthon azt mondanánk, M és M-et kérek! :-)))))
Szóval a film marha jó volt, sokkal jobb, mint az első. Annyit nevettem.... Csak hát félrenéztük, mert német helyett agolul szólt a film. Sebaj, meglepő módon sokat értettem, magamon is csodálkoztam mennyit! :-) Amúgy itt alap, hogy minden német perfekt angolból.
Amit meg nem értettem, azt a képek elmesélték. :-)
Csak sajna sok volt a sör, mert már itthon is ittam, így 1 órát ültem a moziban 1 liter sörrel a hasamban, és már muszáj volt kimenni. Mondtam Julianak, hogy lehet nem ide ülök vissza, mert én is utálom azt, aki film közben feláll, én meg nem látok. De hát ha kellett, kellett.
Szóval egy nagyon jó este volt, a film is szuper volt, Julia és Leo is, mint mindig.
De azért megnézem ég egyszer németül is, meg otthon magyarul is mindenképpen!
Megyek, mindjárt fennvannak a fenevadak! :-)
Kezdődött azzal, hogy egész este szakadt az eső, és reggel is. Így a gyerekekkel nincs valami sok lehetőség, mondtam Kathrinnak, hogy bemetrózunk a belvárosba, ott tudok több játszóházat, ami fedett. Na, az úgy nem lesz jó, mert nehéz a babakocsival, menjetek taxival.
Jó, akkor taxi. Rendelt egyet, becuccoltam a gyerekeket, mondtam, hogy akkor Wilhelmsdorfer Strasse, bitte. Az hol van? Basszus, elmondtam, hogy Charlottenburg (a kerület neve, vagy mi), oké, tudom. De közben még kérdezgetett, hogy merre, hát mondom fogalmam sincs, érthető módon metróról nem valami jó a rálátás az utcákra. :-)
Elmesélte az egész életét, meg kérdezgetett megállás nélkül, ja török volt a pasi. Itt szinte az összes taxisofőr külföldi.
Nagynehez odaértünk, fizettem (13 euro), gyerekeket játszóházba, egy óra múlva kitálta Noemi, hogy éhes, akkor vegyünk enni. Kiértünk, nem kellett 5perc, már aludt, kicsi egy fél órával később. Beültem az Árkádba, kölykök aludtak, én meg teázgattam. Végigaludtak 2 órát, szóval tök jó volt. Hamar elment az idő, mert egykor már indulni akartam, felhívtam anyukát, hogy megy ez metróval is, na oké, akkor gyertek metróval.
Addigra felébredtek, vettem nekik croassoint, hazametróztunk. Csináltam ebédet, jött a nagymami is, Kathrint meg hívta Ali, hogy újra kéne venni egy darabot. Szóval irány a Stúdió, mi maradtunk.
Ja, Helgaval (nagymami9 megbeszéltem, hogy ha Párizsban leszünk, akkor kivisz Disney Landba kocsival, és lesz egy egész napom ott!!!!! Már alig várom!!!
Elmentem a boltba a kicsivel, el is aludt, visszaértem Leo épp csinálta a vacsit, mondta, hogy nekem is csinál, egyek. Hát természetesen tészta volt. Ők Juliaval vegák, tehát mindig szinte tésztát esznek. Amúgy a gyerek ha elalszik, akkor nem tudok vele normálisan leülni, mert akkor tuti felébred, tehát vagyok mászkálok, vagy szinte fekszek. Most lefeküdtem a kanapéra, laptop a karfán, és így elvoltam. Gyerek felébredt, anyuka haza. Mondta, hogy mivel én úgy is moziba megyek, ő akkor elmennek a Hiltonba vacsizni. Na oké. Amúgy mellékesen megjegyzem, néha mehetnének akkor is a Hiltonba, amikor én is tudok menni, mert megnézném!
Szóval Juliaval, meg Leoval maradtunk, és élveztük a csendet, miközben vacsizuznk.
Megtárgyaltuk, hogy milyen jó, hogy lemondott az elnökük, igaz nem értettem mindent, hogy miért mondott le, túl sok volt a bonyolult szó. Meg mondták, hogy nem tudják elképzelni, hogy bírom elviselni Noemit a visításával, mert ők egy nap után már kivannak. Hát mondom, nevelem, nevelm, de néha legszívesebben fejbelőném. :-)
Utánna kerestünk mozit, megjöttek Julia szülei, így tudtuk kocsival menni. Egy kicsi moziba mentünk itt a közelben, elég olcsó is volt. Öt és fél euro volt a jegy, vettem még egy sört, meg M &M-et, amit M und M-nek kell itt mondani. Hát jót röhögtem, elképzeltem, hogy otthon azt mondanánk, M és M-et kérek! :-)))))
Szóval a film marha jó volt, sokkal jobb, mint az első. Annyit nevettem.... Csak hát félrenéztük, mert német helyett agolul szólt a film. Sebaj, meglepő módon sokat értettem, magamon is csodálkoztam mennyit! :-) Amúgy itt alap, hogy minden német perfekt angolból.
Amit meg nem értettem, azt a képek elmesélték. :-)
Csak sajna sok volt a sör, mert már itthon is ittam, így 1 órát ültem a moziban 1 liter sörrel a hasamban, és már muszáj volt kimenni. Mondtam Julianak, hogy lehet nem ide ülök vissza, mert én is utálom azt, aki film közben feláll, én meg nem látok. De hát ha kellett, kellett.
Szóval egy nagyon jó este volt, a film is szuper volt, Julia és Leo is, mint mindig.
De azért megnézem ég egyszer németül is, meg otthon magyarul is mindenképpen!
Megyek, mindjárt fennvannak a fenevadak! :-)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)