Arc de Triomphe, Champs-Élysées, Tour Eiffel

Meg volt a második számú Párizs túra is, ami nem ment zökkenő mentesen.
"Itthon" megint átvettük, hogy hova akarok menni, melyik vonattal menjek, milyen útvonalakon. Ezt csak azért teszem, hátha tudnak jobbat, mint amit én előadok.
Szóval, háromig dolgoztam, 4-kor indultam el a pályaudvarra, háromnegyed 5-kor már a Diadalívet néztem.
A Charles de Gaulle-on szálltam le, feljöttem az aluljáróból, és 50 méterre már ott is volt. Egy hatalmas körforgalom közepén áll, tehát jó sokat gyalogoltam, mire a Champs-Élysées-re értem. Csak, hogy lássátok, tényleg ott voltam:



Komolyan mondom ezt az "utcát" nekem találták ki! Nincs olyan márka, ami itt ne lenne. Csak mosolyogtam és tátottam a számat egyszerre! :-)
Természetesen az összes csing-csung (így hívom a Távol-Keletieket) hatalmas Dior, Gucci és LV szatyrokkal mászkáltak, hogy kapják be! :-)
És akkor megláttam Őt élőben:



De azt képzeljétek, hogy nem lehet ám csak úgy bemenni, sorban kell állni a bejáratnál egy elkerített résznél, átvizsgálják a táskát, meg minden. Na, gondolom van olyan vevő, akinek ezeken a procedúrákon nem kell át menni, de akkor is durva!
(Most olvastam itt a sugárúton egy 100 négyzetméteres üzlet bérleti díja 1,5 millió dollar egy évre, de ezt csak a new yorki Fifth Aveneu előzi meg.)

Úgy terveztem elsétálok a Concord Térig, majd vissza a másik oldalon. Csak, hogy mivel készülnek már a Tour de France befutójára (amin természetesen ott leszek), így elég nehézkes volt eljutnom, de megoldottam, igaz egy rendőr sem nézte volna jó szemmel, na meg anyuék se, de inkább nem részletezem. :-)

Szóval a Concorde Tér:
Két oldalról a Tülériák Kertje és Champs-Élysées veszi körül, középen az Obeliszk áll (ez a fura arany tetejű torony-féle). 2 szökőkútja van: egy folyami-egy a tengeri hajózás jelképei, valamint Franciország 8 városának alakjai is itt találhatók. Innen csináltam egy nagyon klassz képet a Diadalívről, és a Champs-Élysées-ről:




Visszafelé ballagva benéztem pár üzletbe, de mindenhol millióan voltak, így egyszerűen nem bírtam megmaradni. Odaértem a Diadalívhez, de még nem akartam hazamenni, így eldöntöttem, hogy igaz messze van, de elmegyek az Eiffel-toronyhoz.

Akkor el kezdett esni az eső, kb. 1 óra kellett mire odasétáltam, bőrig ázva, de kb. 2 percenként jött egy néger pasi, hogy vegyek nála esernyőt, legszívesebben ráordítottam volna: "Most már minek?", de még mindig nem tudok franciául.

Szóval az Eiffel-torony:
Atya.Úr.Isten!!!!!!!!!!!!!!!!!! Gyönyörű, hatalmas, sőt kicsit félelmetesen nagynak tűnik, vagy csak azért mert nincs semmi épület a közelében? Nem tudom, de nagy benyomást tett rajtam. Fel nem lehetett menni, mert eső, meg még így is iszonyat sok ember várt a sorban. Talán holnap megpróbálom megint.
Ezt a hídról fotóztam:



És ekkor kezdődtek a megpróbáltatásaim:

Kerestem a térképen (ami szétszakad, mert teljesen átázott) egy metróállomást, lementem, becsekkoltam (máshogy nem enged át a kapu, elég biztonságos) és sehol nem találtam közvetlen járatot így felszálltam egyre, hogy majd kigondolom hogy legyen ha valami több csomópontos megállónál leszállok, és onnan tovább. Jó, terv mi? Naná, hogy nem jött be! :-)
Először is a metró nem ment tovább az Invalidesnél, mert már késő volt, vagy mi (nem igazán értettem semmit), oké odajött egy pasi, hogy nem megy tovább a vonat (vagyis gondolom, hogy azt mondta, mert franciául beszélt, egy-két angol szót ismert csak: "non la metro"), mindegy, mutogattam neki, hova akarok menni. Erre int, menjek utána, mondom oké, csak nem lesz baj. Elmentünk egy baromi nagy metro térképhez, és kerestük, hogy jutok haza.

Tehát:
Felszálltam a -as metróra, két megállót utaztam a Madelein-ig, ott megkerestem a 14-est és tovább a Chatelet-ig, onnan meg elvileg tudom a további utazást, gondoltam én akkor. Elmondtam millió "Thank You-t, meg Mercy-t" :-).

Hát, hogy ne legyen még vége a megpróbáltatásoknak, kb. 1 órát vártam az A vonalon, de egyik vonat(RER) se ment Croissy-ba, ahova én akartam. Már írtam Kathrinnak egy sms-t, hogy hol vannak, meg van egy kis problémám. Nem írt vissza, így gondoltam felmegyek az információra, valahogy csak kinyögöm, hogy mit akarok, hisz vasárnap már segítettek egyszer. Akkor láttam meg, hogy én az A2-nél vártam, amikor az én vonalam az A1. Hát bassza meg, a térképen csak egy A volt. Lementem a helyes megállóhoz, és már jött is a vonat, én meg haza. Akkor kaptam egy sms-t, hogy a Mekiben vannak a Chmaps-Élysées-n, menjek oda. De akkor már mindegy volt.

Meg különben is ilyet vagy egy amerikai, vagy egy hülye német csinál, nem? Franciaországban egy McDonalds-ban vacsorázni? Amikor annyi minden fincsi van itt. Én speciel állandóan sajtot szek, meg ezek a bagettek, meg a croisson...Hmmmmm. A francia borok, a tészták, jajjjj..... :-)

Amúgy direkt nem akartam velük menni sehova, mert annak semmi értelme, ha csak kocsiból bámulom Párizst, úgy nem érzem meg igazán a hangulatát, így inkább lejárom a lábam, de kicsit franciának érzem magam. :-)

Amúgy tegnap is találkoztam 2 magyar párral. AZ egyik a Diadalívnél volt, fotózkodtak: "menj egy kicsit hátrébb, nem látszik minden". A másik a metróaluljáróba, 2 cigány: "nééézzz má' azt a gyereket, de fekete!" :-)

Még első napon találkoztam egy magyar gyerekcsoporttal, szerintem osztály kirándulás lehetett. Mindegy egyikhez sem mentem oda, mert amikor Osnabrückben meg Antwerpenben találkoztam magyarral, egyikük se nagyon örült nekem. Akkor meg minek, nem?!

Amúgy ma nem mentem sehova, meg tegnapelőtt sem, mert eleve annyira baromira fáj/fájt a lábam, hogy sokat nem tudtam lépni, meg meg is elengedhettem magamnak, mivel túlbuzgó voltam, és több dolgot néztem meg, mint ami terveimben szerepelt.

Szóval holnap Louvre, szombaton Versailles, vasárnap Tour de France, este pedig irány Carolles, azaz Normandia. Az út minimum 4 óra lesz, ha nem több, de már nagyon vágyom látni a partot.

Holnap jelentkezem!

Ja, rakok fel képeket, a többit meg már címkéztem, lehet nézegetni!

Egy pár fotó ide is!

első igazi napom Párizsban

Akkor a tegnap:

Úgy volt, hogy 9-kor indulok, Daniel elkísér a RER pályaudvarra, de aztán természetesen minden másképp alakult, mint ahogy ennél a családnál az várható is volt. :-)

Fél 10-kor kocsival, gyerekekkel indultunk el, vettem 10 jegyet Daniel segítségével, és már indultam is. Szerencsére jó helyen szálltam le, a Forum de Halles-nál.

De rossz irányba indultam el, de végülis jól sült el, mert a Louvre-nál kötöttem ki.
Tovább indultam a Szajna parton a Notre Dame felé, hisz az volt az aznapi program első megállója.

A Notre Dame amúgy Cité-szigetén van, kétoldalon a Szajna veszi körül. Iszonyat nagy sor volt, először megijedtem, de elég gyorsan ment, így nem kellett olyan sokat várnom. Épp egy vasárnapi mise volt, rengeteg emberrel, meleg volt bennt nagyon, és nagy füst. De legalább elmondhatom, hogy voltam vasárnapi misén a Notre Dame-ban! :-)
A másik oldalon van a Conciergerie, vagyis a jelenlegi bírósági hivatal. Eredetileg a francia királyok laktak itt, majd hírhedt börtön is volt, végül lett a bíróság épület együttese.

Utána tovább sétáltam a Szajna parton a Panthéon felé. A part tele van szuveníresekkel. Vettem 6 Eiffel-torony kulcstartót 6 euroért. Gondoltam ez hogy megéri! Később aztán akartam még többet venni, és beljebb a városban 15 darab volt 5 euroért! :-) Szóval jó nagy hülye voltam, hogy lennt a parton vettem, de sebaj, ebből is tanultam: nem szabad a parton vásárolni!
Mindenkinek vettem otthonra párizsi ajándékot!

Odaértem a Panthéonhoz, elmondtam angolul a kasszánál, hogy 21 vagyok, és EU tag, tehát ingyen mehetek be. Klassz, mert eurot spóroltam így. Lementem a kriptákhoz is,ahol a franciák legnagyobbjai nyugszanak, de ott olyan sötét volt, hogy nem tudtam igazán jó képeket csinálni.

Visszafele a Boulvardon jöttem, megnéztem a híre francia egyetemet a Sorbonne-t. Többek között József Attila is tanult itt 1 évet, Merle, V. Sándor ellenpápa, és XVI. Benedek pápa is. Itt csak a kaput fényképeztem le, amúgy egy iszonyatosan hatalmas épület, és ugyanilyen gyönyörű is.
Vettem még magamnak egy másik szandált, mert sajnos amim van, eléggé le van már épülve, de olcsón megúsztam 15 eurot fizettem érte, és nagyon szép bőr.

Visszaérve a Szajnához, sok gyönyörű épületet fedeztem fel:

Hótel Dieu, ami valójában egy kórház,
a Kereskedelmi Bíróság (Tribunal de commerce) ,
az Igazságügyi Palota (Palais de justice),
és a Szent Kápolna (Sainte-Chapelle).


Igazából nem akartam metrózni, nehogy kimaradjak valamiből, meg hát fölösleges pénzt se költeni, így a 10 órát amit Párizsban töltöttem csak gyalogoltam.
Észrevettem egy szökőkutat, oda leültem, és mivel egy csomó ember áztatta bennt a lábát, így én is levettem a cipőm, és a sok óra gyaloglás után olyan jó volt a hideg vízben lenni. Mellettem egy bácsi ott pedikűrözte a lábát, de nem mertem elnevetni magam, de baromi vicces volt, ahogy vágta a szökőkútban a lábkörmét a város közepén. :-)

Gondoltam utolsóként még megnézem még egyszer a Louvre-ot, igaz bemenni nem terveztem, mert egy egész napot akarok rá szánni, nem csak pár pillanatot, és különben is olyan fáradt voltam már, hisz akkor már 6 órája csak gyalogoltam.
Hát én nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hatalmas lesz, talán 2 napot is kéne rá szánnom. U-alakban egy teret vesz körbe az épület, bennt található parkok, a híres üvegháromszög kupola, és egy diadalív. Eredetileg ez volt XIV. Lajos lakhelye, melőtt kiköltözött Versailles-ba.
Amikor megláttam az üvegkupolát megint eszembe jutott a Da Vinci kód című film: a kupola 666 üveglapból készült, ami elég különös, hisz a Sátán számának tartják.
Ezért utána olvastam, hivatalos adat nincs, hogy hány üveglapból áll, mindenkit többet számol, azért ez elég vicces, hogy nem tudnak megszámolni egy háromszöget! :-)

Tovább sétáltam a parkban, és észrevettem egy mini vidámparkot, ahol volt egy óriás kerék, gyorsan sorba is álltam, gondoltam ott fentről szebb képeket tudok csinálni,elég drága volt (8 euro), de megérte!

Lassan ballagtam vissza a RER-hez, közben hozzám csapódott egy utitárs, a pasi kérdezte hova megyek, mondtam neki, azt mondta elkísér. Egész úton dumált, sokszor fogalmam se volt mi van. De egyre jobb az angolom, legalább is a semmihez képest! :-)
Az egyik boltban egy pasi még szerelmet is vallott, egy másik meg elkezdett valamit énekelni az utcán, amikor elsétáltam mellette, megfordult, nézett és énekelt. Na persze, fogalmam sincs, hogy mit mert franciául énekelt. Szóval azt hiszem ismerem már a franciákat! :-)

Ja, az úszásom már olyan jól megy, hogy átúszom a medencét úgy, hogy nem rakom le a lábam, és csak egy újjal kapaszkodom abba a gumi izébe. Tök jó vagyok! :-)

Holnap folyt. köv., hisz újra irány Párizs! Ja, és lehet irigyelni ám!!!!! :-)

Jelentem Párizs az ostromom alatt! :-)

Iszonyúan fáradt vagyok, ezért holnapig várnotok kell a beszámolóval.

Nagyon sok szép helyen voltam.

Először a Notre Dame-ban, épp vasárnapi mise volt, hatalmas élmény.
Utána Panthéon, Louvre csak kívülről, és úgy tovább...

Tényleg nincs erőm írni, képeket töltöttem fel, majd kommentálom is őket!

Igen, Zuzzi, szerencsés vagyok!

Düren, Párizs

Vége két stresszes utazásnak. Hát mit ne mondjak meg tudtam volna fojtani a kölyköket. :-)
Düren felé Noemi visított egész úton, mert új gyerekülése van, és nem szokott még hozzá.

Daniel nagynénjéhez mentünk (anyukájának a testvére), egy gyönyörű hatalmas házban laknak. Délelőtt a gyerekekkel voltam, míg Kathrin gyakorolt egy kicsit, délután meg egy céges buliba mentünk.

Daniel nagybátyjának a cégének volt nyári bulija. A cég neve GIF, nekem nem mond semmit. De ha jól értettem egy autóalkatrészekkel foglalkozó cég, amit egyedül épített fel. Mostanra már Tokioban, Washingtonban és több számos nagyvárosban.

Aachenben volt a parti, rengeteg gyerekkel, családokkal, sok gyerek játék volt. Medencék, légvár, ringlispi, finom kaják, piák. Nagyon klassz volt, én élveztem.

7-kor indultunk Párizsba, az út nagy részén Belgiumba utaztunk.

Nem mertem elalduni, mert ha megteszem, hátha lemaradok valamiről. Nagyon gyönyörű tájakon mentünk át. Autópályán csak egy órát utaztunk mert nagyon drága.
AMikor beértünk Franciaországba, mindenhol zöld és tehenek. :-)

Párizst háromnegyed 12-kor értük el, és fél 1-re értünk ide a házhoz.

Amit találóbb lenne inkább villának hívni. Iszonyat gyönyörű. Áll egy főépületből, amihez tartozik egy gyönyörű üvegház, egy hatalmas kert medencével, egy kis ház a fitness gépeknek, és egy vendégház, ahol mi lakunk most.

Van külön szobám, nappalim, fürdőszobám, konyhám. Nagyon nagyon klassz! :-)
Sokat még ugye nem láttam Párizsból, csak egy hatalmas focistadiont, amit még a vb-re építettek.

De kész tervem van, melyik nap hova megyek, és mit nézek meg.

Ma pihi van, a gyerekekkel leszek délután 2 órát, utána egy sétát terveztem.
Olyan hihetetlen szép ez a ház, hogy biztos vagyok benne megéri itt körülnézni.

Amúgy Párizs ezen részén nem valami kellemes az idő majdhogynem hideg van. Croissy sur Seine-nak hívják a város ezen részét, ha utána szeretnétek nézni. :-)Hiába hideg, de gyönyörű, szóval akkor is fürödni fogok ma a medencében, meg Kathrin a fejébe vette, hogy megtanít úszni, hiába mondtam neki, hogy sokan próbálták már, és kudarcot vallottak mind. Azért had próbálgassa. :-)

Csinálok majd fotókat, érdemes!

Holnap reggelre korán kelést terveztem, hisz el akarok menni Párizs híres piacára a Marché Parisien de la Création-ra, utána ha lesz időm a Pantheonhoz.

Elég szoros időbeosztást csináltam, minden napra 2 nevezetesség. Remélem tudom tartani a tervet, de így is csak talán a negyedét tudom megnézni annak, amit szeretnék.

Úgy döntöttem, hogy Disney Land-et kihagyom, egyrészt mert nagyon drága, másrészt mert sok időt venne el, harmadrészt sokat kéne hozzá utazni. Helyette jövővasárnap Versailles-ba megyek, ami ingyenes, és közel is van. Amúgy nagyon sok minden ingyenes azok közül, amit meg szeretnék nézni, hála egy 2009-es rendeletnek, miszerint a 26 év alatti EU állampolgárok joga megismerni az EU "kincseit". Én támogatom! :-)

A RER-re kell csak költenem, hisz gyalog nem tudok sehova se menni. Az elég drága lesz, lehet veszek egy kéthetes bérletet.

A családtól kaptam most 355 eurot, mert itt nagyon drága neki pénzt levenni a kártyáról, és úgy döntöttek, hogy odaadják a pénzemet augusztusig. Nekem természetesen ez jó is, meg nem is. Eddig mindig úgy volt a fizetés, hogy amikor elfogyott a pénzem szóltam, és adtak. Szinte sosem tartottuk meg, hogy mikor hogy mennyi, csak leírtuk egy papírra. Most utána számoltunk mindennek, és így jöttünk ki 355 eurora. Abból a szempontból jó, hogy tudok vásárolni még egy-két ajándékot, meg meg tudok nézni sok mindent, de félre is kell raknom egy kicsit.

Legszívesebben bemennék a Louis Vuitton-ba, és vennék egy táskát, talán egy icipici kikerülne, de hát sajna nem tehetem! :-)

Ja, ma reggel croassoint ettünk, és tényleg az igazi francia mérföldekkel finomabb, minden más croassointnál!

Megyek, megnézem mit csinál a család. Holnap írok, ha visszaértem a belvárosból.

Mette, vonatozás

Végre Osnabrückben!

Ha Daniellel megyünk valahova, az fix, hogy elkésünk. Így volt ez a vonat indulásakor is. Futottunk, ahogy csak bírtunk gyerekestül, bőröndöstül, csellóstul. :-) De elértük a vonatot, természetesen az utolsó pillanatba!
7 órás útnak indult, de csak több lett belőle, plusz még egy átszállással. Késtek a vonatok, így nem értük el a csatlakozást, de legalább nyugodtan vacsizhattunk Nürnbergben. 9 óra körül értünk Mettenbe, ahol a panzió volt. Nagyon kedves kis hely, tipikus bajor. Sajna nem csináltam róla képet. Metten egy kis falu, tele kedves emberekkel. Mindenki köszönt, szólt pár kedves szót Yaelihez, nagyon kedvesek voltak. Egy kolostor falu, ahol gyönyörű templom van, arról csináltam pár képet.
Megkóstoltunk egy bajor sört is, amit a kolostorban élő remeték kezdtek el gyártani.





Gyönyörű szép volt, és kellemes hűvös is, szóval sok időt bent voltunk. :-)
Sétáltunk a Duna parton, nagyon szép volt, sok hajót is láttunk.

Kathrin szinte egész nap próbált, este meg koncert, de szerencsére Ali is jött a gyerekekkel, szóval nem unatkoztunk.

A szálloda tulajdonos egy kedves fiatal házaspár volt, egy tündéri kisfiúval, Leonarddal, Yaeli sokat játszott vele is.

A haza út szintén 7 óra volt, dög melegben a vonaton. Próbáltam odafele, meg visszafele is fennmaradni, nem elaludni, hogy tudjam nézni a változó tájat, de mégsem sikerült.

Holnap is dolgozni kell, este pedig utazunk tovább. De jó hír, már az otthoni útra is pakolok, mert többet már nem jövök ide vissza augusztus végéig.

Hulla vagyok, vacsizok, oszt alszok, talán később futja egy jobb beszámolóra.

28

ja, 28 nap és ott vagyok!!!!!!! :-)

egy kis útiterv

Szóval újra itt Berlinben. Tudom, azt már sokszor írtam mennyire szeretem ezt a várost, de hát ez van, tényleg szeretem! Itt el is tudnám képzelni az életemet!
Ez a pár nap elég simán telt, reggeltől 3-ig a gyerkőcökkel voltam, átadtam az apjuknak, és jöttem haza.

A kicsik édik voltak nagyon, sokat játszottunk, és találtunk egy marha jó játszóteret, ahová csak fürdőruhában jártunk. "Vízes játszótérnek" hívják, nem kell elmagyaráznom miért... :-)

Holnap 11: 52-kor indul a vonatunk Passauba, és 19:16-kor szállunk le. Ez a nap csak az utazásé lesz, gondolom meg is halunk a nap végére. Át kell szállni Nürnbergben és Plattlingben. De nem bánom, legalább friss levegőt is szívunk. Most csak hárman megyünk Kathrin, Yael és én, gondolom mert Daniel ráér Noemivel lenni, meg hát marha drága a jegy (130 euro/fő).

Kedden lesz még Kathrinnak próba, este koncert,
másnap reggel fél -kor meg már indul is a vonatunk Osnabrückbe, átszállás Würzburgban és Hannoverben. Ez se lesz piskota, 2-re érünk haza.

Csütörtök este pedig irány Düren, megint éjjel utazunk, gondolom pénteken megint csak hullaként vánszorgunk majd. De nem engedhetjük meg magunknak még mindig a pihenést, hisz utána irány PÁRIZS!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-)

Olyan kimondhatatlanul várom már!!!!! Ma már akartam venni pár cuccot, de mondta Kathrin, hogy inkább ne, mert Párizsban sokkal jobbat fogok találni mindenről. Nem is engedte meg, hogy hülyeségeket vegyek, mert ott biztosan megtalálom a tökéletes ajándékot az otthoniaknak. Az is az ő ötlete volt, hogy apunak és Pityunak francia sajtokat vigyek. Igazából semmi ötletem nem volt, így ez kapóra is jött. Remélem örültök majd neki????!!! :-) Azt is mondta, hogy egyre kell majd odafigyelnem, hogy millió zacskóba rakjam bele, mert olyan büdösek. :-) Sebaj, annál finomabb, igaz apu? :-)))))))))

Röviden ennyi az útiterv, pontosabbat a későbbiekre még nem tudok., de amint tudom írok!

Vigyázz PÁRIZS jövök!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-)

Előre szólok ez a bejegyzés nem a legszórakoztatóbb lesz, hulla vagyok, de most legalább van időm írni... Na, mi is történt?

Pénteken voltunk az IKEA-ba, és végre szép lett a szobám! :-) Noemi választott mindent, mondtam neki, hogy megbízom benne, ami neki tetszik, az nekem is fog. Mivel tudom, hogy a kedvenc színei a lila, pink és ennek árnyalatai, így tényleg nyugodt szívvel ráhagytam. Szóval kaptam egy rattan puffot, egy hatalmas pink virágos párnával, egy bordós függönyt, meg egy nagyon klassz állólámpát (tiszta papír). Levittük Daniellel a pincébe az íróasztalom, meg a hűtőm, a szekrényt elfordítottuk, így most van a kis szobámban két miniszoba. Nekem nagyon tetszik.

Szombaton voltam Ingevel (afrikai au pair) az Analandoban meccset nézni. AZt hiszem egyedüli Argentín drukker voltam, mint egy kisegér a viperák között. :-) Nem igazán tudtam örülni a németeknek. A hangulat jó volt nagyon, millió ember volt. Van egy nagy terem, ott sörpadok voltak, és egy hatalmas kivetítő, az étterem részben több tv, bőrfotelokkal, a koktélbárban pultok és szintén kivetítő. Volt két kinti terasz is szintén kivetítőkkel, egyszóval tényleg millió ember, és majd' megsüketültem annyira őrjöngtek.

Másnap, vasárnap egész délelőtt takarítottunk, mert este házavató buli volt. Csak pár barát jött, de jól éreztem magam. jót kajáltunk, beszélgettünk.

Ja, és vasárnap reggel Daniel ment a kocsihoz, és egy talicska volt a tetején. Kicsit ideges lett, hogy az új auto teteje össze van karcolva. Hát így ünnepelnek a németek! :-)

Tegnap, vagyis ma értünk ide Berlinbe. Kitalálták, ha 10-kor indulunk este, az de jó lesz, mert a gyerekek majd alszanak a kocsiba. Na meg ahogy el lett képzelve...
Hát óránként felébredtek bőgtek egy sort, aztán visszaaludtak, egy csomószor meg kellett állni, és ide értünk negyed 5-re!!! Komolyan, már világos volt. Én azért tudtam aludni, de így is hulla vagyok még most is!
Család elment valahova, mivel szabad napom van nem is érdekel, én csak aludni akarok!
Valamikor reggel bejött Kathrin mondani, hogy hol a kulcs, de nem emlékszem nagyon rá mit mondott pontosan, szerintem csak rábólintottam, és aludtam tovább.
Remélem jó sokáig ellesznek, hogy ki tudjam magam aludni.

Most egy kicsit könnyebb lesz dolgozni, hogy Daniel is itt van. Most 9-től dolgozok 3-ig, után megyek ahova akarok. Jó is, mert még kell vennem pár cuccot utazás előtt, kell egy új bikini is. Meglátjuk...
Megyek aludni, hulla vagyok....

"fél év" 2. rész - mindenből egy kicsit

Ez a bejegyzés arról fog szólni, hogy mi más itt, mint otthon. Megpróbálok mindenről írni egy kicsit, remélem nem hagyok ki olyan sok mindent.

Étkezések, étkezési szokások:

Az első családomnál minden forgatókönyv szerűen zajlott. Reggeli pontban negyed 9-kor, ebéd fél 1-kor, vacsora fél 7-kor. Ők nagyon szabályszerűen életek. Ehhez képest itt minden teljesen más. Semmi szabályszerűség. Reggeli kb akkor van, ha lekászálódok, és eszek. Mivel Noemit 9-re viszi Kathrin az oviba, kb. negyed 10-re visszaér, akkor ha megvárom őket együtt eszünk, ha nem, nem. Ebéd szintén változó, olyan fél 1 és 3 között eszünk általában. Vacsora pedig 6-11-ig.
A németek nagy lekvár-müzli-felvágott-sajt mániások. Mindegyikből van a hűtőben minimum 5-féle. A kávét literszámra isszuk, ami hozzáteszem köze nincs egy jó kávéhoz.
Az előző családnál kávégép volt. Itt úgy isszuk, hogy 4 evőkanál kávé egy fém edénybe, arra jön egy liter víz, majd az edény szűrős tetejét lenyomva megszűri a kávét, és kész is. Kb. 5 perces művelet. Szerintem meg is halnék, ha most egy otthoni jó erős eszpresszót kéne innom. Amúgy mindenhol ilyen kis papír dobozokban mint a mekis italos doboz) kapjuk a kávét. Én ezt tök szeretem.
Rengeteg tésztát eszünk, és sok kenyeret. (Meglátszik rajtam! :-) Imádják a tengeri herkentyűket, a spárgát, a gyorsfagyasztott pizzát, és a krumplit. Teljesen bio mániások, és bebeszélik, hogy sokkal egészségesebb. Rengeteget eszünk étteremben, van hogy ebédet is vacsorát is egy nap. Az éttermekben szinte mindenhol nagyon nagy adagot adnak. Ebédnél és vacsoránál is iszunk vagy egy sört, vagy egy pohár bort. Ez normális náluk. A gyerekek nem ehetnek gumicukrot, se csokit, kekszet is nagy ritkán.
A gyümölcsleveket se ihatják tisztán, csak ásványvízzel felhígitva. Ez amúgy az étlapokon is úgy van, hogy felsorolják a gyümölcsleveket, és mellette egy másik oszlopban, hogy "shorle", vagyis vízzel együtt. Én mondjuk mindig úgy kérem, mert finomabb.
Levest nagyon keveset eszünk, általában akkor, ha én csinálok. Viszont ha leves az ebéd, akkor nincs második, csak a leves. És naná, hogy 4-kor már majd' megdöglök olyan éhes vagyok!

Árak:

Ruhák sok helyen olcsóbbak. Például a német márkák (adidas, puma, esprit, s'oliver, zara, h&m) itt elég olcsók, már sok más márka szintén, csak jó helyen kell keresni. Mondjuk egy esprit cucc az esprit üzletben drága, de egy másikban nagyon olcsó. Online üzletekben pl. Otto elég olcsó.
Az élelmiszerek szerintem iszonyat drágák, főleg, hogy mindenki rákapott a bio cuccokra, amik extra drágák, de mégis feleslegesek. Ha azt nézzük, hogy 6 db bio tojás 3 euro és 1 liter bio tej 2, akkor elmondtam mindent. :-)
A buli helyek változóak, de belépőt szinte mindenhol kérnek, ahol zene is van. Pl. tegnap voltunk meccset nézni az Alandoban (disco), és 4 euro volt a belépő, de előtte átnézték a táskát, hogy van-e benne innivaló, és ki is dobatták. Bennt ittam egy pohár sört (Herforder, 3 dl) került 4 euroba, míg Inge 7 Up-ja (3dl) 3,5 euroba. Eléggé sokallom. Jó egy másik sörkertben (Balou, szintén meccset néztünk) ittam 2 korsó Franziskaner sört 5,9 euroért. Szóval változó. Például Osnabrück sokkal drágább, mint Berlin. De a németek szerint München az egyik legdrágább. Kathrinék lakása Berlinben (nagyon jó környék, első emelet, 4 szoba, nappali, konyha, 3 fürdőszoba) kerül havi 1400 euroba kb., míg Münchenbe 1000 euro egy egy szobás-konyhás-fürdőszobás lakás. Ez azért nem kicsi különbség!
Taxira nem sajnálnak pénzt, nekik ez nem drága, pl. Berlinben a lakástól a próbateremig 14 euro, amit volt, hogy egy nap kétszer is megettünk. Itt Osnabrückben 4 euro a lakástól a pályaudvar, ami gyalog 20 perc. Ez nem sok, ha azt nézzük, hogy mennyi pakkal utazunk, és hogy mennyire a hátunk közepére kívánjuk a gyaloglást.
A mozi is nagyon változó. Berlinben a Szex és New York kettőt néztük meg, a jegy 5 euro volt. Itt Osnaban ugyarra a filmre, 9 euro volt. (Volt egy kupon, amivel csak az egyik jegy 4 euroba került, meg engem meghívtak, szóval nekem ez ingyen volt).

Az emberek:

Úgy vettem észre, hogy itt ugyanaz van, mint otthon. A falukban, kis városokban figyelmesebbek, míg a nagyvárosokban udvariatlanok az emberek. Itt Osnabrückben ismerem a szomszédokat, mindig megállunk pár szóra beszélni, Berlinben fogalmam sincs, hogy ki lakik mellettünk. Amikor vonattal utazunk, és hát sok a cucc, nehezek, alig akad ember, aki segít. Inkább türelmetlenül toporognak mikor szállunk már le, pedig komolyan nem egyszerű ennyi cuccal, meg gyerekkel le-fel szállni. Sokszor az utcán nekem kell kikerülni az embereket, pedig látják, hogy két gyerekkel vagyok és nem olyan egyszerű kerülgetni. Itt Osnabrückben többször odajöttek már segíteni. Pl. a zebrán, ha nincs lámpa megállnak, még ha előtte gyorsan is jöttek. Minden egyes esetben megállnak, és átengednek!!!! Jó, tudom, ha nem tennék megbüntetnék őket nem kis pénzzel, de akkor is.

Szokások:

Ugye azt már írtam, hogy a gyerekek csak heti egyszer fürödnek. Állítólag (az orvosok szerint) ez baromi egészséges, mert a mindennapi fürdéstől a gyerek bőre kiszárad. De azt miért nem veszik bele, hogy mivel a gyereknek nem nagy kedvence a wc-papír, és mivel a pelusos se 1 perccel a pisi után van cserélve a gyerek bőre bepirosodik, viszket, fáj. De sebaj, majd a vasárnapi fürdés után jobban lesz! Röhej!!!! Na, ezért én azt csinálom, hogy ha megyünk játszótérre, akkor mindig odaengedem őket a "macsizós" részre, ami azt jelenti, hogy vagy mini szökőkútból, vagy csapból, de folyamat jön a víz, a lényeg, hogy a gyerek jól összekoszolhatja magát. Na, felőlem aztán koszolhatják magukat, mert ha még a bugyiban is sár van, akkor este fürödhetnek, és közben boldogok is, mert egész nap jót játszottak. Kicsit durva beavatkozás, mert hát semmi közöm hozzá, de ha egyszer tudom, hogy a gyereknek jobb lesz utána...
A német nép, legalább is, akikkel eddig laktam, csak reggel fürdik, számomra ez is visszataszító. De ez sem az én dolgom.
Iszonyatosan ragaszkodnak mindenhez, ami német. Csak a német márkák, legyen az ruha, cipő, kaja, kocsi, hajfesték, minden. Erre jó példa ugye, a VB, hogy mennyire nagy felhajtást csináltak a zászlókkal, meg a sok baromsággal, amit már korábban írtam.

Most így hirtelen nem jut más eszembe, majd írok, ha mégis.