"fél év" 2. rész - mindenből egy kicsit

Ez a bejegyzés arról fog szólni, hogy mi más itt, mint otthon. Megpróbálok mindenről írni egy kicsit, remélem nem hagyok ki olyan sok mindent.

Étkezések, étkezési szokások:

Az első családomnál minden forgatókönyv szerűen zajlott. Reggeli pontban negyed 9-kor, ebéd fél 1-kor, vacsora fél 7-kor. Ők nagyon szabályszerűen életek. Ehhez képest itt minden teljesen más. Semmi szabályszerűség. Reggeli kb akkor van, ha lekászálódok, és eszek. Mivel Noemit 9-re viszi Kathrin az oviba, kb. negyed 10-re visszaér, akkor ha megvárom őket együtt eszünk, ha nem, nem. Ebéd szintén változó, olyan fél 1 és 3 között eszünk általában. Vacsora pedig 6-11-ig.
A németek nagy lekvár-müzli-felvágott-sajt mániások. Mindegyikből van a hűtőben minimum 5-féle. A kávét literszámra isszuk, ami hozzáteszem köze nincs egy jó kávéhoz.
Az előző családnál kávégép volt. Itt úgy isszuk, hogy 4 evőkanál kávé egy fém edénybe, arra jön egy liter víz, majd az edény szűrős tetejét lenyomva megszűri a kávét, és kész is. Kb. 5 perces művelet. Szerintem meg is halnék, ha most egy otthoni jó erős eszpresszót kéne innom. Amúgy mindenhol ilyen kis papír dobozokban mint a mekis italos doboz) kapjuk a kávét. Én ezt tök szeretem.
Rengeteg tésztát eszünk, és sok kenyeret. (Meglátszik rajtam! :-) Imádják a tengeri herkentyűket, a spárgát, a gyorsfagyasztott pizzát, és a krumplit. Teljesen bio mániások, és bebeszélik, hogy sokkal egészségesebb. Rengeteget eszünk étteremben, van hogy ebédet is vacsorát is egy nap. Az éttermekben szinte mindenhol nagyon nagy adagot adnak. Ebédnél és vacsoránál is iszunk vagy egy sört, vagy egy pohár bort. Ez normális náluk. A gyerekek nem ehetnek gumicukrot, se csokit, kekszet is nagy ritkán.
A gyümölcsleveket se ihatják tisztán, csak ásványvízzel felhígitva. Ez amúgy az étlapokon is úgy van, hogy felsorolják a gyümölcsleveket, és mellette egy másik oszlopban, hogy "shorle", vagyis vízzel együtt. Én mondjuk mindig úgy kérem, mert finomabb.
Levest nagyon keveset eszünk, általában akkor, ha én csinálok. Viszont ha leves az ebéd, akkor nincs második, csak a leves. És naná, hogy 4-kor már majd' megdöglök olyan éhes vagyok!

Árak:

Ruhák sok helyen olcsóbbak. Például a német márkák (adidas, puma, esprit, s'oliver, zara, h&m) itt elég olcsók, már sok más márka szintén, csak jó helyen kell keresni. Mondjuk egy esprit cucc az esprit üzletben drága, de egy másikban nagyon olcsó. Online üzletekben pl. Otto elég olcsó.
Az élelmiszerek szerintem iszonyat drágák, főleg, hogy mindenki rákapott a bio cuccokra, amik extra drágák, de mégis feleslegesek. Ha azt nézzük, hogy 6 db bio tojás 3 euro és 1 liter bio tej 2, akkor elmondtam mindent. :-)
A buli helyek változóak, de belépőt szinte mindenhol kérnek, ahol zene is van. Pl. tegnap voltunk meccset nézni az Alandoban (disco), és 4 euro volt a belépő, de előtte átnézték a táskát, hogy van-e benne innivaló, és ki is dobatták. Bennt ittam egy pohár sört (Herforder, 3 dl) került 4 euroba, míg Inge 7 Up-ja (3dl) 3,5 euroba. Eléggé sokallom. Jó egy másik sörkertben (Balou, szintén meccset néztünk) ittam 2 korsó Franziskaner sört 5,9 euroért. Szóval változó. Például Osnabrück sokkal drágább, mint Berlin. De a németek szerint München az egyik legdrágább. Kathrinék lakása Berlinben (nagyon jó környék, első emelet, 4 szoba, nappali, konyha, 3 fürdőszoba) kerül havi 1400 euroba kb., míg Münchenbe 1000 euro egy egy szobás-konyhás-fürdőszobás lakás. Ez azért nem kicsi különbség!
Taxira nem sajnálnak pénzt, nekik ez nem drága, pl. Berlinben a lakástól a próbateremig 14 euro, amit volt, hogy egy nap kétszer is megettünk. Itt Osnabrückben 4 euro a lakástól a pályaudvar, ami gyalog 20 perc. Ez nem sok, ha azt nézzük, hogy mennyi pakkal utazunk, és hogy mennyire a hátunk közepére kívánjuk a gyaloglást.
A mozi is nagyon változó. Berlinben a Szex és New York kettőt néztük meg, a jegy 5 euro volt. Itt Osnaban ugyarra a filmre, 9 euro volt. (Volt egy kupon, amivel csak az egyik jegy 4 euroba került, meg engem meghívtak, szóval nekem ez ingyen volt).

Az emberek:

Úgy vettem észre, hogy itt ugyanaz van, mint otthon. A falukban, kis városokban figyelmesebbek, míg a nagyvárosokban udvariatlanok az emberek. Itt Osnabrückben ismerem a szomszédokat, mindig megállunk pár szóra beszélni, Berlinben fogalmam sincs, hogy ki lakik mellettünk. Amikor vonattal utazunk, és hát sok a cucc, nehezek, alig akad ember, aki segít. Inkább türelmetlenül toporognak mikor szállunk már le, pedig komolyan nem egyszerű ennyi cuccal, meg gyerekkel le-fel szállni. Sokszor az utcán nekem kell kikerülni az embereket, pedig látják, hogy két gyerekkel vagyok és nem olyan egyszerű kerülgetni. Itt Osnabrückben többször odajöttek már segíteni. Pl. a zebrán, ha nincs lámpa megállnak, még ha előtte gyorsan is jöttek. Minden egyes esetben megállnak, és átengednek!!!! Jó, tudom, ha nem tennék megbüntetnék őket nem kis pénzzel, de akkor is.

Szokások:

Ugye azt már írtam, hogy a gyerekek csak heti egyszer fürödnek. Állítólag (az orvosok szerint) ez baromi egészséges, mert a mindennapi fürdéstől a gyerek bőre kiszárad. De azt miért nem veszik bele, hogy mivel a gyereknek nem nagy kedvence a wc-papír, és mivel a pelusos se 1 perccel a pisi után van cserélve a gyerek bőre bepirosodik, viszket, fáj. De sebaj, majd a vasárnapi fürdés után jobban lesz! Röhej!!!! Na, ezért én azt csinálom, hogy ha megyünk játszótérre, akkor mindig odaengedem őket a "macsizós" részre, ami azt jelenti, hogy vagy mini szökőkútból, vagy csapból, de folyamat jön a víz, a lényeg, hogy a gyerek jól összekoszolhatja magát. Na, felőlem aztán koszolhatják magukat, mert ha még a bugyiban is sár van, akkor este fürödhetnek, és közben boldogok is, mert egész nap jót játszottak. Kicsit durva beavatkozás, mert hát semmi közöm hozzá, de ha egyszer tudom, hogy a gyereknek jobb lesz utána...
A német nép, legalább is, akikkel eddig laktam, csak reggel fürdik, számomra ez is visszataszító. De ez sem az én dolgom.
Iszonyatosan ragaszkodnak mindenhez, ami német. Csak a német márkák, legyen az ruha, cipő, kaja, kocsi, hajfesték, minden. Erre jó példa ugye, a VB, hogy mennyire nagy felhajtást csináltak a zászlókkal, meg a sok baromsággal, amit már korábban írtam.

Most így hirtelen nem jut más eszembe, majd írok, ha mégis.