Megint sikerült internetközelbe kerülni, itt ülünk a kávéházban Joulovillben. Kathrin és a gyerekek a strandon, én inkább az internetet választottam.
Ma 4 éves Noemi, így reggel ünnepeltünk. Tegnap este -tól 11-ig diszítettem az étkezőt, és sütöttem a szülinapi tortáját, csomagoltam az ajándékokat. De megérte, mert nagyon örült neki, kapott jó sok ajándékot, én hülye a furulyát, amit neki vettem Párizsban felejtettem, de írtam neki egy szülinapi kártyát, amire ráírtam, hogy ha ezt a kártyát megmutatja nekem, akkor azonnal csinálok neki gofrit, ez nagyon tetszett nekik. Daniel azt mondta, hogy akkor ezt ő lemásolja többször. :-)
Nagyon nem történt semmi amúgy, a gyerkőcökkel vagyok, strandra járunk, vagy a ház körül játszunk.
Egyszer voltunk koncerten is, Daniel ment be az első félre, én a másodikra. Hát csak tátottam a számat, tudtam, hogy profin játszanak, de hogy ennyire...wow!!! Először Nilko játszott (brazíliából) gitáron, már ott leesett az állam, de amikor jött Kathrinék qvartettje, csak még jobban tátottam a szám. Tényleg nem semmi, ahogy játszottak.
Tegnap este csináltam a gyerekeknek tejbe rízst, de Noemi elaludt a konyhában a földön, gyorsan ágyba raktam, és ettünk a kicsivel. Jött Zoe, Isabell kislánya, hogy ő is kér, aztán még egyszer kért. Utána meg mondta, hogy csináljak másnap is, mert ez finom, és az ő anyukája csak karácsonykor csinál. Hát mondom, ezt igazán megtehetem, ha szegény kislány csak karácsonykor ehet.
AMúgy pénteken én leszek Zoeval, Solwayjal, és Swenjaval, babysitterkedem, persze jó pénzért! :-) Utána még az éjjel utazunk vissza Párizsba. Úgy volt, csak szombaton megyünk, de örülök, hogy még péntek éjjel indulunk.
Utána meg irány haza!!!! Már alig bírom kivárni, ezek az utolsó napok a legrosszabbak. Kathrin már mondta, hogy nem is tudja, hogy fogja bírni nélkülem 3 hétig. Erre csak annyi mondtam, bocsi, de nem foglak sajnálni, mert én nagyon boldog leszek! :-)
A magyarra tanítás elég döcögősen megy, mert Noeminek nem nagyon tetszik -érthető módon-, hogy magyarul beszélek hozzá, és nem ért semmit. Néha rám szól, hogy beszéljek már németül, mert nem érti. Máskor meg, ha németül beszélek, mondja, hogy most inkább magyarul. De észreveszem még most is, ha valamit énekelek neki magyarul, akkor már énekeli is vissza, persze jó néhány hibával, de legalább próbálkozik. Ez aranyos!
Yaeli is elég sokat fejlődött, már úgy szaladgál, hogy sokszor azt sem tudom hol van. Pedig nincs egy hónapja, hogy megtette az első lépéseit egyedül! Dumál összevissza, de legtöbbször csak a magáét mondja, de előfordul, hogy mond értelmes dolgokat is. Engem változatlanul Mama-nak hív, vagy nagy ritkán Dada. De Danielnek is mondja, hogy Dada, szóval ez se nekem szól szerintem. De nagyon édes! Kiváncsi vagyok mit szól majd, ha 3 hét után újralát.
Rakok fel még képeket a picasara, ha lesz még idő. Párat raktam még a Párizs mappába is, ha esetleg nem néztétek.
Most búcsúzok, nemsokára otthon! Remélem anyu és mami már bekészítették a sütőbe a sok-sok finomságot!!!!!!!! :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése