2011. június 21., kedd

3-szoros au pair lettem! :)

Igen, igen, megszületett a mi kis Nuria baby-nk.  Tudom, hülyén hangzik, hogy a „mi babynk“, de akkor is, ő már az enyém is. :)
Ahogy Daniel is mondta: most már 4 lányom van! :)
Kahtrin szerint meg 5 gyerek van most a háznál, beleértve nagypapát. :)

De hogy mi volt a héten:

Hétfő ugye pünkösd itt is, így ráértem csak később menni, mert ők is tovább aludtak. Játszótereztünk, estefelé meg egy ismerősömmel elmentem sörözni.

Kedden suli után mondta Alejandra (kolumbiai), hogy ő megy egy salsa kurzusra, nincs-e kedvem vele menni. Naná, hogy mentem. Tök jól éreztem magam, igaz ebben a puerto ricoi clubban látott salsának semi köze nem volt ahhoz, amit még anno általánosban tanulgattunk. Olyan profin nyomták, hogy inkább én csak ülve maradtam, mert tuti hülyének néztek volna. :)

Ideértek Daniel szülei is kedd este Párizsból 4 azaz 4 bőrönddel a másfél hétre. Mert nagypapa egy külön szám, olyan házsártos, mint egy kész öregmama csorda kicsiny falumból. :)
Iszonyat, na! Baromira idegesítő dolgai vannak. Meg ugye hozzá van szokva, hogy ki van nyalva a segge (szépen szólva), így szerintem azt hiszi, hogy én azért vagyok itt, hogy minden szavára ugorjak. Pár példa erre:
-        kotrom a szemetesbe a kávézaccot, odajön: mennnnnnyé arrébb és ő dobja ki a tea filterét
-        meg megjegyzi, hogy ma még nincs új törölközője, jó lenne ha mosnék
-        majd elküld a város másik végére egy bio üzletbe (ami k.rva drága mellesleg), hogy vegyek neki szappant, amiben nincs parfüm és csak természetes anyagokból készült
-        másnap szintén, mert nem tetszett neki amit vettem
-        ül a laptopjával a konyhában, kipakolva a kottái mindenfelé, nincs helyem pakolni, főzni, stb.
-        Főzök, megkostolja, vág egy pofát, majd…. Van más is ebédre?

Na ez csak pár szösszenet volt nagypapából. Amúgy azt tudni kell róla, hogy egy igen híres karmester. Most épp a tokiói operában dolgozik pár éve. Nevét nem írom le, nehogy ha magát keresi googleban, akkor rá találjon a blogomra és netalántán lefordítsa. 

Nagymama viszont tök jó fej, őt nagyon bírom, náha nagypapa hátamögött olyanokat ond, hogy görnyedve röhögök vagy 10 percig. :)

Csütörtökön voltam takarítani, és összetörtem egy vázát. Eléggé besz.rtam, mert abban a házban aztán minden több száz euros cucc. Mindegy, gondoltam, max majd egy évig takarítok ott ingyen. Összeszedtem, felporszívóztam, majd írtam egy levelet a konyhában hagyva, hogy ezer bocsánat, szívesen veszek egy újat. Erre kaptam egy sms-t, hogy ugyan már, az csak egy váza, különben is van még egy csomó. Nagy szerencsém volt, és elmondani se tudom, mennyire megkönnyebbültem. :)

Pénteken moziban voltam, amikor is el kezdett rezegni a telefonom. Nem ismertem a számot, agy kinyomtam. AZtán észbe kaptam, hogy mi van, ha nagymama hív, hogy jön a baba mennyek haza. Kimentem, visszahívtam, és igazam lett.

Gyorsan taxiba be, irány haza. 10 óra körül volt ekkor. Gyerkőcöket ágyba dugtam, én is felvettem a pizsim, bebújtam közéjük, és éjfélig olvastam nekik. Szegénykéim olyan izgatottak voltak, hogy jön a kistesó, hogy nem akartak elaludni. Noemi álmában annyit rugdosott, plusz Yaeli fel-fel sírt, hogy nem igazán tudtam jól aludni. Plusz Yaeli baby pénteken egész nap hányt.

Éjjel 3:41-kor kaptam apukától egy sms-t, hogy megszületett Nuria baby

Reggel a kölykök már korán fenn voltak, de odaadtam nekik a telefonokat, amin mesét szoktak nézni, és én még aludtam egy kicsit. :)

9-kor érkezett haza anyuka, apuka és a picúr. Mert Kathrin úgy szült, hogy rá pár órára már hazaengedjék, cserébe minden nap jön a védőnő megnézni, hogy minden jól megy-e.

Hát azt mondanom se kell, hogy olyan irinyó-pirinyó, és oooooolyan gyönyörű. Először nagyon féltem megfogni, de most már semmi gondom nincs vele, csak jobban odafigyelek, hogy tartom.

A szombati napomat végigdolgoztam, mert mindenki aludt. Plusz este premier volt Danielnek, mentek a nagyszülők is. Ekkor már kb. 20 órája dolgoztam, nagyon nagyon fáradt voltam.

De vasárnap elmentek apukával a lányok állatkertbe, így én szabad voltam végre. Kialudtam magam, és átmentem Stephyhez, akivel már kb 2 hónapja nem találkoztam. Főztünk, pletykáltunk, ettünk, pletykáltunk meg még egy kicsit pletykáltunk is... :)

Hétfővel pedig felállították az új napirendet, ami abból áll,hogy én sz.rrá dolgozom magam, míg mindenki más pihen. :)
Én vásárlok be, főzök, mosok, gerekre vigyázok, viszem őket a programokra, plusz nagypapa extra hülyeségeit is csinálom, mindezt kb napi 10 órában.

Most az az egy szerencsém van, hogy mind a kettő egyszerre aludt el. EL se hiszem! :)

Na, most, hogy kiírtam magamból minden újat, semi ütős csattanóra nem futja, vagyis de, pár kép az új kiscsajomról:
 Meg mégy egy zene, ezt gyakoroltunk péntek éjjel a lányokkal. Ez egy szülinapi dal, ami úgy kezdődik kb, hogy : Milyen szép, hogy megszülettél, mi már nagyon vártunk téged. :) El is énekelték szombaton vagy hússzor a lányok a picinek (imádom ennek a nőnek a hangját):

1 megjegyzés: