2011. február 21., hétfő

Eseménydús múlthét

Bocsi, bocsi, meg még ezer bocsi, hogy megint elhanyagoltam az írást!

Akartam én ám írni hétvégén, csak aztán nem úgy alakultak a dolgok, hogy lett volna egy nyugis órám rá, meg persze kedvem nekiállni.

Szóval akkor, hogy mi is történt a héten?

Legnagyobb bánatomra Oma hazament szerdán. Pedig már úgy megszoktam, hogy a délelőtti 4 órás Yaelire vigyázás csak a dolgom. Isteni kajákat főzött, állandóan valamin ügyködött, ami az én melóm, csillogott-villogott a lakás, szóval tényleg kár, hogy elment.

Mivel a héten nem volt sulim, így oda se kellett mennem.

A terv az volt hétfőre, hogy Lisaval elmegyünk a gastpapajának a jazz koncertjére, mert Jörgen saxofonozik.
Hát, ez nem jött össze, mert Jonas megbetegedett, így Lisa kb. 12 órázott egész héten a gyerekekkel.

De kedden találkoztunk, és elmentünk a Mojoba, ahol Manuel is csatlakozott. Őt Lisa az első nyelsulijából ismeri, én meg a másodikból. Egy nagyon jó fej olasz srác, nem is tudom hogy jellemezzem, egyszerűen olyan olasz. :) Ittunk egy kávét, én meg siettem haza, mert ünnepeltük Kathrin 38. szülinapját.
Előre megsütöttem már a csokitortáját, amit Noemi kidiszített sok gyümölccsel.

Íme a csokitorta, Happy Birthday feliratú gyertyákkal:


Mire hazaértem, Oma meg a gyerekek kidiszítették az előteret, és kirakták egy asztalra az ajándékokat, pontosabban 38. kis csomag volt, plusz amit én vettem, vagyis 39. Tőlem egy szép rózsaszín sálat kapott, egy gyerekpezsgőt (ugye a baba miatt), plusz két mozijegyet vasárnapra, ha jól fordítom a címe: A király beszéde, vagy valami ilyesmi. Nem tudom hogy fordították magyarra.

        Yaeli és Noemi az ajándékokkal:


Benyomtuk az egész tortát, majd elkezdtünk szülinapi játékokat játszani. A kedvencem a "Lábos játék" volt, ahol egy lábos alá elrejtettünk egy kis csokit, majd a játékosnak bekötöttük a szemét, és fakanalat adtunk a kezébe. Vakon meg kellett találnia a lábost, ha sikerült, ővé lett a csoki.

Először Kathrin:

 

Majd Noemi:
 
Majd Oma:

A gyerekek ezt nagyon viccesnek taláták, és én is olyan jól éreztem magam, mintha tényleg egy gyerekzsúron lennénk. :)

Később hívott Réka, hogy nincs-e kedvem átmenni este. Igaz fáradt volta, de már régen beszélgettünk, így vettem egy üveg bort, és elindultam.
Ott volt Sarah is, Stephan barátnője Bécsből. Mivel Stephannak el kellett utaznia munka ügyben, így 3-an voltunk csajok. Jót beszélgettünk, iszogattunk, majd elindultunk Sonnendeckbe, ahová én végülis nem akartam ám menni.....de azért velük tartottam! :-)
Kedden még sosem voltam, így meglepetésként ért, hogy ennyi fiatal van, mivel ez az egyetemista nap, így ilyenkor mindig egyetemisták vannak. Minden olcsóbb, jobb a zene, stb. Mivel másnap dolgoztam, így csak 3-ig maradtam, de iszonyatosan jól éreztem magam!

Szerdán ugye Oma elutazott sajnos, így én főztem az ebédet, de azon kívül semmi említésre méltó. Csütörtökön szintúgy.

Péntekre mozit beszéltünk meg Lisaval, mert láttam az újságba, hogy a Filmpassage moziban este 10 után pénteken és szombaton csak 4 € a belépő, ami nagyon olcsónak számít.
Fél 9-kor találkoztunk, előtte elmentünk még Tiefenrauschba beszélgetni, iszogatni. Szokás szerint tömve volt, de 10 perc után felállt egy társaság, így gyorsan lestartoltuk az asztalukat. Rékával negyed 11-re beszéltük meg a mozi előtt, így sokat nem is voltunk.

A Black Swann, azaz Fekete hattyú mellett döntöttünk. Még mindig nem tudom eldönteni, hogy ez volt-e életem legrosszabb, vagy legjobb filmje.

A történet egyszerű (az olvassa csak, aki már látta, vagy ismeri):

Egy életében mindig is a balett élő csaj (Natalie Portman) fő életcélja, hogy eljátszhassa a Hattyúk tava főszerepét, de egy új rendező szeretné, ha a fekete hattyú is úgy el tudná játszani, mint a fehéret. Ez a csajnak nehezen megy, és állandóan kínozza magát, hisz a tökélyre törekszik. Iszonyat sok benne a vér, mert vagdossa magát, sok a gusztostalan rész benne, és mivel beképzel magának egy csomó dolgot, így ilyedős is. Vagy legalább is nekem az volt. Az egy jelenetnél annyira megijedtem, hogy egy tök nagyot sikítottam, mire Lisa megjegyezte, hogy velem aztán nem megy többet moziba. :)
A lényeg, hogy agyon gyötri magát a balerina, és a végén úgy tudja csak tökéletesen eljátszani a szerepét, hogy ő is meghal.

Ami nagyon tetszett, hogy végre nem egy tipikus happy enddel végződő film. Natalie Portman tökéleteset alakított, szinte biztos vagyok benne, hogy Oscart fog kapni érte. A rendező pedig megmutatta, hogy a Requiem egy álomért is überelni tudja. AMúgy meg az a jó film, ami után órák hosszat gondolkodok még egyes részeken, nem üres fejjel jövök ki a moziból.
Egész hazavezető úton hol csak hallgattunk Lisaval, vagy egy-egy jelenetet beszéltünk át, annyira a hatása alá kerültünk. Egy biztos, érdemes megnézni!

Másnapra, vagyis szombatra úgy beszéltük meg, hogy miután Lisa végez a kórházban (nagynénjét látogatta meg), átjön hozzám, és sütünk együtt pizzát. 2-kor hívott, hogy kész van, és hogy mit vegyen. Mondom semmit, mert Kathrin adott pénzt (megjegyezném baromi rendes volt, de azt mondta, hogy mivel náluk lakom, így természetes, hogy ők vesznek nekem enni), így elé megyek, és együtt bevásárolunk.

Hazaértünk, és már neki is álltunk tésztát gyúrni. Azaz én csak pakolásztam neki, meg utána, nagyon nem engedett a közelébe. :)

Csinált igazi görögsalit is, ami annyira finom volt. Legalább mostmár tudom a csínját, hogy is csinálják a görögök. :) És a pizza is nagyon finom volt. Amikor Kathrin meg Daniel hazaértek a koncertről, benyomták a maradékot is, így 2 tepsi pizzát kicsináltunk 4-en. :)

Lisa gyúrja a pizzatésztát:
 

                     Görög sali:
                           Pizza:


Danielnek volt egy premierje aznap estére, én pedig, mint jó au pair, felajánlottam Kathrinnak, hogy ha kedven van, menjen csak nyugodtan, majd én vigyázok a gyerkőcökre. Nagyon megörült, és már el is kezdtett agyalni, hogy mit vesz fel (ez még kedden volt), mivel hatalmas már a hasa.

A darab egy táncdarab, ahol Daniel, mint karmester vezényel a szinpadon is (egy nagyon vicces kösztümben), és mint igazi karmester a színpad alatt is. Már kért is nekünk jegyeket, nem tudom mikorra kap, de mondjuk a hétvégére pont jó lenne. :)

Lisaval úgy elvoltunk, hogy hipp-hopp 7 óra lett, nekem meg ugye kelett mennem a gyerkőcökhöz. Kérdeztem Lisat, nincs-e kedve ittaludni. Felhívta a gastmamiját, ő rábólintott, így már ágyaztunk is. Yaeli le se engedte magát tenni, annyira odavolt érte, így én Noemivel néztem megint a Csárdáskirálynőt és táncikáltunk.

       Lisa, Yael és Noemi:

Fél 10-kor hívott Kathrin, hogy most lett vége az előadásnak, és hogy maradhatna.e egy fél órát ünnepelni. Mondtam persze, nyugodtan az már nem tesz semmit. Majd újabb fél óra múlva havott, hogy ne haragudjak késik, mert anhogy ő mondta: "én hülye azt gondoltam tehesen is tudok menni tűsarkúban". :)
Csináltam még Germknödelt, mert Lisa még sosem evett, és azt mindenki szereti, majd felvonultunk a szobámba.
Germknödel, édes tésztájú, belül lekvár rá olvasztott vaj és mák kerül, egyszerűen isteni:

Szerencsékre Ausztráliában akkor kelt fel a nap, így tudtunk Jennaval skypeolni. Ami nagyon jó volt, hisz én nem láttam már 1 hónapja, csak emailben beszéltünk.

Másnap sikerült 10 körül felébrednem, Lisa állítása szerint ő már 2 órája kitartóan bámult, hátha bejön a szugerálás, és felébredek. :) Nem tehetek róla, nem mindenki korán kelő! :)

Megreggeliztünk, majd még pizsiben youtubozgattunk. Ami nagyon hasznosnak bizonyult, mert Lisa mutatott egy Scorpions dalt, amit a Berlini Fal lerombolására írtak. És én tudatlan nem tudtam, hogy bizony a Scorpions német banda. Íg elmondhatom, hogy igenis a németek is tudnak jó nótát írni. Szóval hivatalosan is ez lett az egyetlen, és kedvenc német dalom:

Scorpions - Der Fall der Berliner Mauer
http://www.youtube.com/watch?v=6jPQM4o21aM

 3-kor pedig átmentem, mert Kathrin és Daniel indultak a moziba. Játszottunk, meg ettünk egy kis tejbegrízt, és ezzel el is ment az idő hál' Istennek. :) Mikor hazaértek, vagy milliószor köszönetet mondtak, hogy milyen régen nem voltak kettesben moziban, és hogy mennyire, de mennyire jó volt....hát igen egy főnyeremény au pair vagyok, de legalább ezzel ők is tisztában vannak. :)

Amsterdam még mindig tervben, az időpontok biztosak, de még mindig keressük a legmegfelelőbb hotelt, és utazást, de a héten már tényleg elintézünk mindent!

Holnap kezdődik az új kurzus, így arról majd a következő bejegyzésben.

Noemivel pedig csütörtökön megyünk gyerek balettre, amit iszonyatosan vár már, én is nagyon kiváncsi vagyok milyen lesz.

Szerkója már van:

Meg jövőhétre is beterveztünk egy mozit, szóval lesz miről írnom!

Szép hetet nektek!

Ja, és képeket raktam fel a picasara a szülinapról, meg a hétvégéről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése