Hétfőn volt Kathrin nőgyógyásznál, kiderült, hogy a baba már 6 hetes és képet is kaptak róla. Szóval nagy a boldogság, most már lehet beszélni is róla! :)
Yaeli nagyon édi volt, mert kirakták a képeket a piciről a hűtőre, ő meg aláállt a babájával, és mutatott egyszer a fotóra, hogy baba, aztán meg a saját babájára, hogy baba. Szóval ilyen icipici, de már megérti, hogy jön a kis tesó. Amúgy sokkal jobban nyomul mostanában Kathrinra, le se akar szállni róla, csak az anyját akarja. Tuti érzi is, hogy lassan nem ő lesz az első (persze Noemivel együtt).
Sokkal hisztisebb is, és úgy fel tudja magát spannolni, hogy nincs az az Isten, ami megnyugtatja, addig, amíg meg nem kapja, amit akar. Iszonyatosan tud bömbölni, de egy könnycseppje sincs, szóval nem semmi színésznő a törpe! :) Úgy látszik ez a művészlélek öröklődik a családban! :)
A suliban nagyon nem történt semmi, csak a szokásos.
Jennával próbálunk minél több időt együtt tölteni, mert január végén megy haza... Nem is akarok nagyon gondolkodni rajta, mert biztos rossz lesz. Ki tudja találkozunk-e még valaha? Persze van meghívása Magyarországra, meg nekem is Sydneybe, de hát egyik sem olcsó játék.
Amúgy meghívtam hozzánk karácsonyra, ne legyen itt egyedül, de jön a testvére hozzá 2 hétre, ez a család ajándéka. Pedig nagyon szeretett volna. Mondta, hogy még januárban egy hétvégére menjünk haza, mármint hozzánk Lajosba. :)
Szóval a hétvége, azzal kezdődött, hogy csak döglődtem, mert szokás szerint meg voltam fázva, erre ír Réka egy üzit, hogy menjek már át. Mondom oké, felöltözök és megyek. Erre Jenna is, hogy megy Stephanhoz (Réka lakótársa), menjek én is. Mondom oké, már megbeszéltük megyek. Gondoltam de jó, nincs otthon senki, ketten leszünk Rékával, fel se kell normálisan öltöznöm, se smink, se semmi. De mivel ott volt Stephan haverja is, mondom csak nem megyek olyan szakadtan. Hát jól tettem...
Nagyon jól éreztük magunkat, Lothar is tök jó fej volt (Stephan munkatársa Münchenből), később jött Inge (afrikai au pair) is. Annyira belelendültünk, hogy olyan 3 körül átjöttünk Sonnendeckbe egy kicsit táncolni. A fiúk megunták, 2 óra múlva már mentek haza, mi meg maradtunk táncolni. Azt nem tudom hánykor keveredtem haza (amúgy a club a szembe szomszédunk, nincs egy percre a lakástól), de másnap 4-ig aludtam.
Mivel megbeszéltük, hogy szombaton is átmegyünk, így itthon ettem, felöltöztem, aztán mentem is hozzájuk. Onnan folytattuk, ahol pénteken abbahagytuk. Csak most egy másik clubba mentünk, az Alpenmaxba. Ami azért volt jó, 7 euros belépővel, 20 eurot le lehet inni. Szóval megérte. A hely maga nem tetszett, mert tele van külföldivel (ahogy a hatos csoportunkból is látszott: 2 német, 2 magyar, 1 ausztrál, 1 afrikai). :) De itt inkább a török, pakisztáni, meg hasonló nép volt gyakori. Meg is beszéltük később Jennaval, hogy ha nem lett volna ilyen jó társaságunk, akkor 5 perc után húztunk volna haza. Innen is olyan fél 7 körül értem haza.
A vasárnapom ráment a döglődésre, hétfőn a suliban meg Jennaval egymás vállán aludtunk. Szóval nagyon jó hétvégénk volt! :)
Itt egy pénteki kép a Sonnendeckből(Inge, én, Jenna):
És egy szombati még Rékáéknál(Jenna, én, Inge, Charlotte-Stephan exbarátnője, aki fél órát maradt csak):
Inge és Jenna:
Stephan (sajna Lotharról nincs kép, ő csak fotózott mindig):
Réka és Jenna:
Mondtam is neki, hogy ezen a hétvégén aztán sehova nem megyek, csak alszok, erre benyögi, hogy hozzájuk jönnek a vendégapukája vízilabda csapata, és arra gondolt, hogy ő majd jó házigazdához méltón elviszi őket bulizni, természetesen velem együtt... hahaha...lehet erre nemet mondani?????? :))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése