Kedves pincér, jó szakácsnők, holnap strand!

Ilyen laza napom is régen volt, vagy talán itt még sosem.
Reggeli, utána elmentünk Noemiért az oviba, mert dokihoz kellett vinni, ami baromi messze van gyalog, sebaj elballagtunk. Ott mi elköszöntünk tőlük, és gondoltam mivel alszik a pici, hazajövünk és kifekszek a teraszra olvasgatni. Hát nem telt el 10 perc, hív Kathrin, hogy végeztek. Na mondom hogy-hogy? Hát elnézte az időpontot, és 11 helyett 9-re kellett volna jönni. Hát én nem tudom hogy érthette ezt félre!
Sebaj, akkor gondolkodjunk mi legyen az ebéd. Mondtam, hogy hát együnk gofrit, na jó, vegyünk hozzá cseresznyét. :-) Na de közben kitalálta, hogy inkább üljünk be egy étterembe, így megúszom a sütést. Milyen kedves, megszabadít fél órától. Amúgy nem tudom miért mondja mindig, hogy nincs pénzük, amikor otthagy egy csomó pénzt pl. ma is az étteremben!
Na mindegy, jót bekajáltunk, amikor meg fizetni akart kiderült, hogy itt kártyával nem lehet. Amúgy sosincs készpénze, mindenhol kártyázik, de úgy vettem észre itt elég sokan így csinálják. Én utálok kártyával fizetni, ha lenne se tenném, meg amikor volt is, akkor se tettem. Szóval semmi készpénz, hogy fizetünk. Erre mondja a pincér, mivel már voltak itt többször, így ráérnek később fizetni. Mondom, mivan?????? Hol van még egy ilyen rendes ember????????? Nem akartam elhinni, az tuti, hogy otthon egy étteremben ilyet nem lehet tapasztalni!

Azért csak megcsináltuk ám délután a gofrit, jó sok vaníliafagyival, meg cseresznyés öntetet is csináltam, de vacsizni már nem fogok az tuti! :-) Noemi nagyon édi volt, együtt méricskéltünk, meg együtt csináltuk a mixerrel is. Ilyenkor mindig megállapítja, hogy mi nagyon jó szakácsnők vagyunk! :-)

Holnap megyünk strandra Ildivel, meg Antjeval. Gondolom jönnek a kölkök is. Tehát muszály vennem valami százas faktorszámú napozókrémet, vagy egyszerűen nem merészkedek a napra. Valahogy csak megoldom. De sietni kell haza, mert Kathrin megy Daniel utolsó operájára holnap. Vagyis nem utolsó, csak itt Osnabrückben az a nyáriszünet előtt.

Basszus olyan gyorsan telnek a napok, 2 hét, és már utazunk, aztán már csak 1 hónap, és megyek haza! Vagyis 45 nap! Nem is olyan vészes, mi? :-)
De addig is még Párizs, utána az óceán, még sok is lesz! ÁÁÁÁÁÁÁ, a fenét, alig várom már, hogy a parton lehessek!!!!! :-)))))