Beteg vagyok, semmi hangom. Vagyis van, mintha Charlie énekelné a Jég dupla wiskyvelt. :-)
Akárhányszor megszólalok, látom a családon, hogy mosolyog. Tegnap se volt valami jó hangom, de mára csak még rosszabb. Nem fáj, meg semmi ilyesmi, egyszerűen csak nincs hangom.
Na, akkor tegnapról:
Olyan koncertre ébredtem, hogy azt nem fogom sokáig elfelejteni. A két gyerkőc (ez a szó akkor túl kedves lett volna rájuk) leült az ajtóm elé, elővették a nagy fémlábosokat, és kanállal ütötték, ahogy kifért a csövön. Kimentem, majd' szétdurrant a fejem, de csak annyit mondtam: Noemi, légyszi neeeeee! természetesen nem hatotta meg, folytatta... Gyógyszert be, kávé, cigi, és már is ember voltam.
Julia megkapta a müncheni tv-nél a bemondói, újságírói állást, szóval úgy néz ki költöznek Leoval Münchenbe. Így kell keresni egy albérlőt a berlini lakásba. Ami ugye azért gáz, mert mi megyünk havonti minimum kétszer, és ott is alszunk, és egy tök idegen emberekkel együtt lakni nem lenne valami jó. Szóval vagy találnak ismerőst, vagy üres marad a lakás. megkérdeztem mennyi körülbelül a bérleti díj, és mondta Kathrin, hogy olyan 1500 euro körül van. Na, leesett az állam. AZt mondja ez nem olyan sok tekintve, hogy jó környék, és nagy a lakás. Na de hát akkor is.
A vonatút úgy ahogy eltelt. Noemire megint kiakadtam, mert amikor nem figyeltem oda rá, hanem olvastam a laptopomon, egyszerűen hátrafordult az ülésen és leköpte a monitort. Erre az anyja, jajj, drágám nem szabad. Na jó, békát lenyelni, nem megszólalni. Aztán belekezdett a szokásos denevérvisításba.
Daniel várt minket a vasútállomáson. A kocsiban kérdezgette, hogy szerintem milyen autót kéne venniük. Ugye egyikük se ért nagyon a kocsikhoz (na nem mintha én olyan marhára), kérdeztem milyet szeretne. Azt mondja combit. Na mondom, ezek tényleg semmit se értenek. Először mondtam, hogy Porshe Cayanne-t vegyenek. csak néz, "Porshe? oké, oké, csak vicc volt!" :-)
Mondtam, hogy szerintem egy Volvo nagyon jó családi autó, biztonságos, és megbízható. Hát a ma reggeli újságban már kereste a Volvókat. :-)
De nagyon jó megint itthon lenni, és most maradunk is 10 napig. Juhéééé! :-)
Ildi írt délután, hogy akkor fél 7-re jönnek, találkozzunk a Meki előtt. Gyorsan összeszedtem magam, és mentem. Antje nem jött, nem "engedték". :-) Tök jól éreztem magam, jók voltak a zenék is, csak nagyon fáradt voltam. Korán haza is jöttem.
Ma reggel alig bírtam felkelni, akkor fájt is a torkom.
De mivel Ildi elhagyta az L und T-ben a kabátját, meg az MP3 lejátszóját, így mentem oda, hátha megtalálták.
Először fel a wc-be, de ott nem volt. Megkérdeztem egy eladót, hol tudok érdeklődni. Menjek le az 1-re.
Lementem, azt mondják menjek vissza délután, és akkor kérdezzem. Adott egy telefonszámot. Mondom, dehát láttam, hogy most volt ott a takarítónő, jó, akkor felhívta a személyzetist. Kabát megvan, menjek fel a személyzeti osztályra.
Felmentem, a csaj már nyújtotta is a kabátot. Mondom, és a zenelejátszó? Milyen márka, hogy néz ki? Elmondtam Phillips, rózsaszín zokniban. Megkaptam.
Hát szerintem le akarták nyúlni, de az a lényeg, hogy megvan. Elmeséltem Kathrinnak, aztán tök kiakadt, hogy ez milyen dolog. De lehet csak meg akartak bizonyosodni róla, hogy tényleg az enyém-e, és nemcsak ködösítek. De a lényeg, hogy megvan. Fel is hívtam gyorsan a Schmidt lakást, Ildi örült is. Azt mondta bejön érte délután a városba.
De azt hiszem a mai program az lesz, hogycsak döglök, gyógyulgatok.
Ja, Kathrin mondta, hogy előbb megyünk majd Franciaországba, mert a nagyszülők meg akarnak ismerni meg akkor lesz idejük találkozni az unokákkal, és így egy hetet leszünk náluk Párizsban. Inbal nagypapa, nagyon híres karmester, szerződése van a berni és a színházhoz. tokióiNagymami meg intézi az ügyeit. Nem semmi a nő, felvan turbózva collagénnel rendesen, jobban is néz ki, mint a menye. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése