2010. július 19., hétfő

első igazi napom Párizsban

Akkor a tegnap:

Úgy volt, hogy 9-kor indulok, Daniel elkísér a RER pályaudvarra, de aztán természetesen minden másképp alakult, mint ahogy ennél a családnál az várható is volt. :-)

Fél 10-kor kocsival, gyerekekkel indultunk el, vettem 10 jegyet Daniel segítségével, és már indultam is. Szerencsére jó helyen szálltam le, a Forum de Halles-nál.

De rossz irányba indultam el, de végülis jól sült el, mert a Louvre-nál kötöttem ki.
Tovább indultam a Szajna parton a Notre Dame felé, hisz az volt az aznapi program első megállója.

A Notre Dame amúgy Cité-szigetén van, kétoldalon a Szajna veszi körül. Iszonyat nagy sor volt, először megijedtem, de elég gyorsan ment, így nem kellett olyan sokat várnom. Épp egy vasárnapi mise volt, rengeteg emberrel, meleg volt bennt nagyon, és nagy füst. De legalább elmondhatom, hogy voltam vasárnapi misén a Notre Dame-ban! :-)
A másik oldalon van a Conciergerie, vagyis a jelenlegi bírósági hivatal. Eredetileg a francia királyok laktak itt, majd hírhedt börtön is volt, végül lett a bíróság épület együttese.

Utána tovább sétáltam a Szajna parton a Panthéon felé. A part tele van szuveníresekkel. Vettem 6 Eiffel-torony kulcstartót 6 euroért. Gondoltam ez hogy megéri! Később aztán akartam még többet venni, és beljebb a városban 15 darab volt 5 euroért! :-) Szóval jó nagy hülye voltam, hogy lennt a parton vettem, de sebaj, ebből is tanultam: nem szabad a parton vásárolni!
Mindenkinek vettem otthonra párizsi ajándékot!

Odaértem a Panthéonhoz, elmondtam angolul a kasszánál, hogy 21 vagyok, és EU tag, tehát ingyen mehetek be. Klassz, mert eurot spóroltam így. Lementem a kriptákhoz is,ahol a franciák legnagyobbjai nyugszanak, de ott olyan sötét volt, hogy nem tudtam igazán jó képeket csinálni.

Visszafele a Boulvardon jöttem, megnéztem a híre francia egyetemet a Sorbonne-t. Többek között József Attila is tanult itt 1 évet, Merle, V. Sándor ellenpápa, és XVI. Benedek pápa is. Itt csak a kaput fényképeztem le, amúgy egy iszonyatosan hatalmas épület, és ugyanilyen gyönyörű is.
Vettem még magamnak egy másik szandált, mert sajnos amim van, eléggé le van már épülve, de olcsón megúsztam 15 eurot fizettem érte, és nagyon szép bőr.

Visszaérve a Szajnához, sok gyönyörű épületet fedeztem fel:

Hótel Dieu, ami valójában egy kórház,
a Kereskedelmi Bíróság (Tribunal de commerce) ,
az Igazságügyi Palota (Palais de justice),
és a Szent Kápolna (Sainte-Chapelle).


Igazából nem akartam metrózni, nehogy kimaradjak valamiből, meg hát fölösleges pénzt se költeni, így a 10 órát amit Párizsban töltöttem csak gyalogoltam.
Észrevettem egy szökőkutat, oda leültem, és mivel egy csomó ember áztatta bennt a lábát, így én is levettem a cipőm, és a sok óra gyaloglás után olyan jó volt a hideg vízben lenni. Mellettem egy bácsi ott pedikűrözte a lábát, de nem mertem elnevetni magam, de baromi vicces volt, ahogy vágta a szökőkútban a lábkörmét a város közepén. :-)

Gondoltam utolsóként még megnézem még egyszer a Louvre-ot, igaz bemenni nem terveztem, mert egy egész napot akarok rá szánni, nem csak pár pillanatot, és különben is olyan fáradt voltam már, hisz akkor már 6 órája csak gyalogoltam.
Hát én nem gondoltam volna, hogy ez ilyen hatalmas lesz, talán 2 napot is kéne rá szánnom. U-alakban egy teret vesz körbe az épület, bennt található parkok, a híres üvegháromszög kupola, és egy diadalív. Eredetileg ez volt XIV. Lajos lakhelye, melőtt kiköltözött Versailles-ba.
Amikor megláttam az üvegkupolát megint eszembe jutott a Da Vinci kód című film: a kupola 666 üveglapból készült, ami elég különös, hisz a Sátán számának tartják.
Ezért utána olvastam, hivatalos adat nincs, hogy hány üveglapból áll, mindenkit többet számol, azért ez elég vicces, hogy nem tudnak megszámolni egy háromszöget! :-)

Tovább sétáltam a parkban, és észrevettem egy mini vidámparkot, ahol volt egy óriás kerék, gyorsan sorba is álltam, gondoltam ott fentről szebb képeket tudok csinálni,elég drága volt (8 euro), de megérte!

Lassan ballagtam vissza a RER-hez, közben hozzám csapódott egy utitárs, a pasi kérdezte hova megyek, mondtam neki, azt mondta elkísér. Egész úton dumált, sokszor fogalmam se volt mi van. De egyre jobb az angolom, legalább is a semmihez képest! :-)
Az egyik boltban egy pasi még szerelmet is vallott, egy másik meg elkezdett valamit énekelni az utcán, amikor elsétáltam mellette, megfordult, nézett és énekelt. Na persze, fogalmam sincs, hogy mit mert franciául énekelt. Szóval azt hiszem ismerem már a franciákat! :-)

Ja, az úszásom már olyan jól megy, hogy átúszom a medencét úgy, hogy nem rakom le a lábam, és csak egy újjal kapaszkodom abba a gumi izébe. Tök jó vagyok! :-)

Holnap folyt. köv., hisz újra irány Párizs! Ja, és lehet irigyelni ám!!!!! :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése